Studies in the Scriptures

Tabernacle Shadows

 The PhotoDrama of Creation

 

KÖTET 5  
AZ  EMBER  KIENGESZTELÉSE  ISTENNEL

 

 BEREÁN KÉRDÉSEK

AZ

EMBERNEK

ISTENNEL VALÓ

KIBÉKÜLÉSEHEZ

 

 

Berean Questions

Hungarian

 

 

Printed in Roumania

 

 

NEMZETKÖZI BIBLIATANULÓK EGYESÜLETE

BROOKLYN, NEW YORK

1925

 

 

BEREÁN KÉRDÉSEK

A

BIBLIAI TANULMÁNYOK

 

 

V-IK KÖTETÉHEZ

_____

 

I. TANULMÁNY

 

_____

 

A TÉNY ÉS A FILOZÓFIAA KIBÉKÜLÉS

 

 

[3]

(1) Vajjon azért lett az ember bünéért való kiengesztelés a keresztyén vallás alapjává, mert igazság és szeretet az isteni kormányzat alapja? Vagy mi külömbözteti meg a Biblia vallását az összes többi vallásoktól? 15. oldal.

(2) Vajjon értik-é ezt a keresztyén hivők általában vagy értékelik-é az engesztelésnek a Bibliában lefektetett filozófiáját? Ha nem, miért nem? Mi az ő előnyök és mit kell tenniök, hogy felöltsék Isten fegyverzetének e részét, hogy felkészüljenek ennek a rossz napnak a próbájára? 15. oldal.

(3) Mondd el az Engesztelés u. n. „orthodox“ nézetét. 16. old.

(4) Mondd el a nem orthodox, de az egyre népszerübb nézetet a kérdésről. 16. oldal.

Mondd el a Biblia tanitását erről a kérdésről és idézd az iratokat, melyek a kérdés egy nehány alább következő részletét támogatják. 16. oldal.

(5) Vajjon annyira elesett az ember a bünbe, hogy bűnéért kiengesztelésre van szükség? Mely szentiratok bizonyitják ezt? 17. oldal, 2. §.

(6) Igazságos vólt-e az Isten részéről Ádámot elitélni és megengedni a hilálbüntetés bekövetkezését és Ádám egész fajtáját ez alá foglalni? 17 oldal, 3. §.

(7) Miről gondoskodott Isten szeretete az emberiség számára? 17. oldal, 4. §.

(8) Vajjon a váltságáldozatról való gondoskodás nem volt-e minden, amire szükség volt? Mi többet tehetett Isten? 17. oldal, 5. §.

(9) Mi akadályozta meg a mi Jézus Urunkat abban, hogy felemelje fajunkat anélkül, hogy halálával megváltsa? 18. oldal, 1. §.

(10) Ha a mult bűnei mind töröltetnének, szükséges lett volna-e további munka az emberért? 18. oldal, 2. §. [4]

(11) Mi köze volt a Sátánnak a bukott emberi fajjal? Es hogyan érinti ez a jövőjét? Es vajjon most is akadályozza-e, hogy áldások érjék a tömegeket? 18. oldal, 3. §.

(12) Vajjon Istennek az engesztelésről való gondoskodása csak azon keveseknek szólt, akik most hallják és elfogadják? Támogasd a választ Szentirati idézettel. 19. oldal, 1. §.

(13) Mi az isteni rend az Engesztelés áldásainak minden teremtésre való kiterjesztésénél? 19. oldal, 2. §.

(14) Vajjon élvezik-e egyesek az Engesztelés áldásait? Kicsoda? Miért nem részesednek most mindnyájan ezekben az áldásokban? 19. oldal, 3. §.

(15) Vajjon a jelen akadályok nem fogják-e mindig meggátolni az emberiség többségét hogy a nagy bűnengesztelés jótéteményeiben részesedjen? Ha nem miért nem? 19. oldal, 4. §.

(16) Van-e több, mint egyfajta kiengesztelődés? Ha igen, mondd el a másik fajtát és mutass rá ezek közötti harmoniára, mint egyetlen engesztelési műre. 20. oldal, 1. §.

(17) Mi lesz ennek a kiengesztelési munkának végeredménye, melyet Isten szándékolt és megkezdett? 20. oldal, 2. §.

(18) Vajjon a Bibliának a tanitása az ember büneért való kiengesztelésről és az ő kibéküléséről összhangban van-e a modern fejlődési elmélettel? 20. oldal, 3. §.

(19) A Biblia tanitja az embernek az isteni kegyből való kiesését. Összhangba hozható-e ezzel a fejlődés elmélete? 21. oldal, 1. §.

(20) Igazolható lett volna-e Isten részéről, ha a fejlődésért megbünteti az emberiséget, hogyha ez lett volna az ő szerveze­tüknek a törvénye? 21. oldal, 1. §.

(21) Követelhetett volna-e az igazság váltságot vagy valamilyen bünáldozatot, hogyha Ádám nem lett volna értelmes és törvénysértő és igy igazságosan halálbüntetés alatt? 21. old. 1. §.

(22) Vajjon választhat-e a kerersztyén hivő a fejlődési elmélet el vagy el nem fogadása között? Vagy pedig oly gyökeres ellentétben van az isteni kinyilatkoztatással, hogy az egyiknek elfogadása magától értetődően jelenti a másiknak az elvetését? 21. oldal, 2. §.

(23) Vajjon a keresztyének általában tisztában vannak-e ezzel a ténnyel és ennek fontosságával önmagukra nézve a helyes hit tekintetében? Vagy pedig annyira tul vannak terhelve ennek az életnek a gondjaival, hogy az Igazi kiválasztottakon kivül érdemesnek sem tartják, hogy ezekkel törődjenek és arra számitanak, hogy e korszak végét „fenyegető“, „erős csalódások“ fogják ezeket a dolgokat megrostálni? 21. oldal, 2. §.

(24) Azt tanitják-e a Szentiratok, hogy Isten Ádámot Isten képmására vagy egy csimpánz képmására és hasonlóságára teremtette? 22. oldal, 1. §.

(25) Azt tanitják-e a Szentiratok, hogy Ádám tökéletessége a tudás tökéletességét is jelentette, hogy ő mindent tudott? Vagy padig, hogy tökéletes szervezete volt és elegendő tudása a reárótt engedelmességi próbákról? Rászedetett-e Ádám a bünre. 22. oldal, 1. §. [5]

(26) Mi volt Isten egyetlen módszere ai multban a tudás ébresztésére Ábrahámná1 és másoknál? 22. oldal, 1. §.

(27) Meg van-e a mennyei angyaloknak minden tudásuk? Máté 24:36.

(28) Lesz-e a szenteknek valaha tökéletes tudásukhogy, ismerjenek, amint megismertettek?“ Vajjon részünk lesz-e valaha a tökéletes ismeret? 1 Kor. 13:10, 12.

(29) Milyen büntetés mondatott ki Adámra, melyben az ő utódai is részesedtek? 22. oldal, 2. §. Róm. 5:12.

(30) Mit jelent a büntől és ennek halálbüntetésétől való megváltás? 22. oldal, 2 §.

(31) Mi jövendöltetett meg a Messiást és az ő müvét illetően? 22. oldal, 2. §.

(32) Hogyan volna a fejlődés elmélete összeegyeztethető Szent Péternek dicsőséges esztendőkre, vagy a helyreállitás idejére“ vonatkozó kijelentésével? 23. oldal, 1., 2. §.

(33) Mely három fontos dologra, multra, és jövőre mutat rá az Irás a bün, megváitás és üdvözülés enagyarázatánál? 24. oldal, 1. §.

(34) Mikor jött be a bün a világra vagy pedig mindig itt volt-e? 24. oldal, 2. §.

(35) Helyes-e vagy helytelen, ha a világról, mint a „harag gyermekeiről beszélünk“ és miért? Róm. 5:8, 9; Ef. 2:3.

(36) Helyes-e vagy helytelen Isten Atyaságáról beszélni az egész emberiséget illetően és minden emberhez való tesvériségéről?" János 8:44.

(37) Hogyha Isten fiai rokonsági viszonya csak a hivőkre vonatkozik és hogyha ezek „testvérek“ igazi értelemben, ki a mi „felebarátunk“, hogy „eselekedjünk jól mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel?“ Gal. 6:10.

(38) Vajjon a kibékűlés vagy kiengesztelés teljessé lett-e már Isten és Ádám fajából való egynémelyek közül? 25. old., 1. §.

(39) Mi bizonyitékunk van arra nézve, hogy ilyen kibékülés a vénén az egyházon tul általában az egész emberiséghez eljut? 25. oldal, 1., 2. §.

(40) Tanitják-e az iratok, hogy az egyház annyira el van különítve a világtól, hogy szellemi reményei és vágyai nem külömböztethetők meg egymásól? 26. oldal, 1. §. Máté 11:27: János 15:15; 1 Kor. 2:11; 1 János 3:1.

(41) Mik az emberiség komoly várakozásai“ és mikor lesz ezekből a valóságnál is több?“ 26. oldal, 1. §. Róm. 8:19-23.

(42) Mily nagy igéretet tett az Úr a mi Jézus Urunk első eljövetele előtt, amely magában foglalja az Egyház és a világ minden reménységeit és amely később a mi Urunk és az apostolok által kidolgoztatott? 26. oldal, 1. §.

(43) Mivel „mindnyájan elitéltettek,“ mert mindnyájan „bünösök“ és mivel Isten nem változik, mi alapunk van a hitre vagy reméyre Adám és az ő fajának üdvözülése tekintetében? 26. oldal, 2. §.

(44) Mi külömbség van a „kiesiny sereg“ és a világ között Isten szeretete és az átoktóla halálbüntetéstől való megváltás tekintetében? 26. oldal, 2. §. [6]

(45) Mily következtetés vonható le helyesen abból a tényből, hogy az egyházra, mint „zsengére“ történik utalás. Jakab 1:18; Jelenések 14:4.

(46) Két részből áll-e a kibékülés müve? Ha igen, nevezd meg és ird le müködésüket. 27. oldal, 1. §.

(47) Benfoglaltatnak-e a „kicsiny sereg“ tagjai a kibékülési mü részébenaz igazságtalanságért való kibékülésben?

(48) Vajjon részesedni fog-e a világgal a „kicsiny sereg“ az ujszövetség alatti tapasztalataiban? Vagy pedig ez az osztály „nem e világból valónak“ hanem a kiválasztottaknak fog tekintetni Megváltójukal való egyesülésre, mint a nagy Közvetitő Testének tagjai Isten és az emberiség között általában?

(49) Vajjon az Egyházhoz intézett felhivás hogy, kövesse az Urat az áldozatban, hogy ő az ujszövetsegnek poharából igyék, jelenti-e az első jogot a mi Urunkkal való egyesülésnek a vérről (áldozat) való gondoskodásnál, amellyel az ujszövetség lassanlassan megpecsételtetik?

(50) Hogyha természettől fogva „mi a harag gyermekei volnánk, mint mások“, honnan és hogyan jön hozzánk ezen előjog? „Ki tett minket külömbözőkké?“ és hogyan lettünk mi elfogadhatók, mint Krisztus áldozó társai? 28. oldal, 1. §. Róm. 12:1; 1 Kor. 4:7; Ef. 2:3.

(51) Vajjon hirtelen vagy fokozatosan megy végbe a világ megigazulása? hogyan? és mikor? 29. oldal, 1. §.

(52) Mennyi időt követelnek meg az ujszövetség közvetitései Isten irányában? és mennyit az ember irányában? 29. oldal, 2. §.

(53) Mikor lett a mi Jézus Urunk a világ közvetitöjének a Fejévé? Születésekor, megkeresztelésekor vagy feltámadásakor? 1 Tim. 2:5, 6.

(54) Mikor „adta magát váltságul a mi Urunk?“ Felszente­lésekor? Teljesitette-e az odaadást mind a Kálváriáig?

(55) Mikor egyesülünk mi a mi Urunkkal, mint az ő Teste“ tagjai? Születéskor, megigazuláskor, felszenteléskor és a szellem elnyerésekor vagy feltámadáskor?

(56) Vajjon „az ő Feltámadása“ akkor kezdődik, mikor a mi Urunk elfogadja a mi megszentelésünket? És be van-e fejezve, mikor mi végső „átváltozásunkat“ tapasztaljuk? Fil. 3:7-11.

(57) Vajjon véget ér-e valaha a Messiás közvetitő munkája (az ő Milleniumi uralma?) Mikor? Miért? Mi fog ezen idő alatt végbevitetni? Miért nem lesz meghosszabbitva? 30. oldal, 1., 2. §.

(58) Elfogadva azt, hogy Ábrahám Istent, Izsák pedig Krisztust ábrázolja és Ábrahám három felesége (Sára, Hágár és Ketura) a három nagy Szövetséget, melyik képviselte a „Törvény­szövetséget“ melyik az „Ujszövetséget“ és melyik az eredeti vagy „Abrahámi szövetséget“? Gal. 4:22-31; Jer. 31:31-34.

(59) Van-e helye a kétségnek, hogy melyiket ábrázolták Hágár gyermekei, a Törvényszövetség alatti nép? Ábrahám magja az igéret szerint“ vagy Isten gyermekei az.

(60) Van-e helye kétségnek, hogy melyek Sára gyermekei Eredeti Szövetség vagy az Ábrahámi Szövetség alatt? Gal. 3:16, 17; 4:28; Zsid. 13:20, 11:17; Jak. 2:21.

(61) Van-e helye a kételynek, hogy az „ujszövetség“ nem le- [7] hetett régibb, mint az „Ábrahámi szövetség", sem a Törvény­szövetség, amely százharminc évvel ezelőtt jött létre, hanem az kell, hogy legyen, melyet Ketura, Ábrahám utolsó felesége ábrázolt, akit Sára halála után vett el? (1 Mózes 25:1-4) Van-e valami kétség arra nézve, hogy egy ujszövetség igérete és ennek kilátásai a jövőre tartoznak? Jeremiás 31:27-34.

(62) Nem az ujszövetség-e az, amelyre az apostol utal a Róm. 11:27 versben? Ha nem, melyik Szövetség értendő?

(63) Hogyan részesedhetne Izrael a helyreállitásban, ha csak nam az ujszövetség alatt? és hogyan jelenthetné azt, hogy kegyelmet kapnak az Egyház kegyelme által, ha az Egyház, mint szellemi magva az eredeti igéretnek (Gal. 3:29), nem lesz részese a maga Urával az ujszövetség megpecsételésében? Róm. 11:26, 31.  30., 31., 32. oldal.

__________

II. TANULMÁNY

_____

A KIBÉKÜLÉS SZERZŐJE

(1) Vajjon az emberi bünért való kibékülés elrendezése utógondolat vagy pedig eredeti szándék volt? Ki volt ezen elrendezés szerzője? Megvalósitotta-e a szándékot? 33. oldal, 1. §.

(2) Vajjon az Atya és Fiu közötti rokonságra vonatkozó tulnyomó nézetek helyesek-e? Ha nem, hol a tévedés? 33. oldal, 2. §.

(3) Mondd el e kérdést illetően a helyes nézetet. Milyen viszonyban van Isten a kibékülés tervéhez? És milyenben Krisztus? 34. oldal.

(4) Mondd el a helytelen nézetet, mely szerint a mi Jézus Urunk sirva áll a bünösökért és alkalmatlankodik az Atyának az ő megbocsátásukért és miként a hymnusz mondja:

Ott vérző sebekre mutat,
Melyek közbenjárnak értem.“

(5) Soroljunk fel öt textust erre a kérdésre az apostoli iratokból az egyes esetek rövid magyarázatával és ezek alkalmazásával. 35. oldal.

(6) Idézz Jézus Urunk saját szavaiból e kérdésre vonatkozólag tizenegy textust és alkalmazd röviden mindeniket. 35. oldal utolsó § és 36.

(7) Mit képvisel a könyv“ (tekercs) a Jelenések 5. fejezetében. Kié volt eredetileg és kinek a birtokában volt, mikor meghalt? 36. oldal, utolsó §.

(8) Mit jelez a könyv“ (tekercs) Isen Bárányának való odaadása, hogy azt kinyissa, és hogy teljesitse annak intézkedéseit. 37. oldal.

(9) Vajjon ez a könyv“ (tekercs) képviselte-e az Ábrahámi igéretet vagy az esküvel megkötött Szövetséget? Zsid. 6:17-20.

(10) Vajjon az Atyának tisztelete miatt az ő egyszülött Fia iránt kell nekünk és az angyaloknak őt tisztelnünk? 37. oldal.

(11) Ha a könyv (tekercs) a Szövetség, mennyiben szolgája [8] vagy „Hirnöke a Szövetségnek“ az Úr Jézus? És hogyan teljesiti a Szövetségnek e szolgálatát?

(12) Megismertette-e Krisztus az ő szelleme a szent szellem által némelyekkel a rejtett titkot“„Krisztus a Dicsőség reménye?“ Megmutatta-e nekünk az „eljövendő dolgokat?“ Jel. 1:1; 4:1; János 16:13-15; Zsolt. 16:11; 25:14.

(13) Milyen isteni törvényt ábrázolt-e mi Urunk felmagasztalása? 38. oldal, 1. §.

(14) Idézz a Szentirásból verseket, amelyek azt mutatják, hogy a mi Urunk felmagasztalása az Atya akarata iránti hüségétől függött, és hogy az ő felmagasztalása bizonyitéka az ő mindhalálig való hüsegenek. 38. oldal, 2. §.

(15) Mi volt a mi Urunk jutalma és mi annak a bizonyitéka? 39. oldal.

(16) Mondd el Jehova nevének az értelmét. 40. oldal.

(17) Idézz nehány verset a Szentirásból és mutasd ki azokból a mennyei Atya kiváló dicsőségét, tisztességét, méltóságát és hatalmát. 40., 41 oldal.

(18) Kire alkalmaztatik a nagy Jehova név a Bibliában? 41. oldal, 2. §.

(19) Sokan azt hiszik, hogy a Jehova név a mi Jézus Urunkra is vonatkozik. Helyes-e ez vagy nem? 42. oldal, 1. §.

(20) Mi van a Jeremiás 23:5 versekben található Jehova Cidkenu szóval, amely látszólag a mi Jézus Urunkra alkalmazható? Magyarázd meg ennek a jelentőségét és alkalmazását. 42. oldal, 2., 3. §.

(21) Előfordulnak-e a Bibliában mas héber szavak a Jehova szóval kapcsolatban? 43. oldal, 1. §.

(22) Vajjon az a tény, hogy a mi Urunk megjelent az emberek között mielőtt „testté lett“ (mielőtt felvette az emberi természetet) igazolja-e az Atya Jehova nevének őreá való alkalmazását? 43. oldal, 2., 3. §.

(23) Az apostol a „Dicsőség Urá“-nak nevezi a mi Jézus Urunkat (1 Kor. 2:8) és a Zsoltár 24:7-10 versekben Jehova, mint a „Dicsőség Királya“ van emlitve. Igazolja-e ez azt a gondolatot, hogy Jézus Jehova? 44. oldal, 1. §.

(24) Ötödik bizonyitékul arra, hogy a mi Jézus Urunk Jehova, felhozzák Ésaiás 2:2-4 verseknek Mikeás 4:1-3 versekkel való összehasonlitását. Mi a helyes felelet? 44. oldal, 2., 3. §.

(25) Mi a helyes gondolat a hatodik ellenvetést illetően, amely a Zsolt. 90:1, 2 és Mikeás 5:2 versek összehasonlitásán alapszik? 45. oldal, 1., 2., 3. §.

(26) Mi a hetedik állitás e kérdést illetően és hogyan értelmezzük Ésaiás 25:6-9 verseket? 45 old. utolsó § és 46. old. 1 §.

(27) Vizsgáld meg a bizonyitékul felhozott nyolcadik textust. (Ésaiás 9:6) Vajjon e cimek: Csudálatos, Tanácsadó, Hatalmas, Isten, Örökkévaló Atya és Békefejedelem bizonyitják-e, hogy Jehova a mi Urunknak egy másik neve vagy cime? 46. old., 2., 3. §.

(28) Vajjon a Szentiratok, amelyek Jézusra ugy utalnak, mint Jehova karjára, bizonyitják-e, hogy Jehova, a mi Jézus Urunk helyes cime? Ha nem, miért nem? 46. old. 4 §-tól 47. old. 5 §-ig.

(29) Vizsgáld meg a tizedik bizonytási textust (Ésaiás 6:1) es [9] mutasd ki, hogy mi ennek igazi jelentése és mi nem. 47. oldal, 2 utolsó § és 48. oldal.

(30) Hogyan értelmezzük Ésaiás 8:13, 14; 49. oldal, 1. §.

(31) Tizenkettedik bizonyitási szöveg Zsolt. 110-ben. Vizsgáld ezt meg és mutasd ki az igazságot tanitásait illetően. 49. oldal, 2., 3., 4. §.

(32) Mivél a mi Jézus Urunk „Nagy Tanitónak“ neveztetik és mivel meg van irva: Minden gyermekeid tanittassanak Jehováról“, (Ésaiás 54:13) bizonyitéka-e ez annak vagy nem, hogy ottan a Jehova névvel a mi Jézus Urunkra történik utalás? 50-54. oldal.

(33) Keresd meg és olvass egy vagy több textust, melyekben a Háromság szó fordul elő.

(34) Feltehető-e, hogy a Háromság tanát tanitja a Biblia anélkül, hogy ez a szó csak egyszer is előfordulna benne?

(35) Idézd a Biblia azon erősebb textusát, amely látszólag arra vall, hogy három Isten van egy helyett. Hasonlitsd össze 1 János 5:7; 5 Mózes 5:6-11 versekkel.

(36) Mi a Szentháromság tanahogy egy Isten van, aki néha három külömböző megnyilvánulást ölt, vagy háromdicsőségre és tisztességre egyforma Isten? Ismertél-e valaha valakit, aki erre a kérdésre határozott választ tudott volna adni? 54. oldal, 1. §.

(37) Magyarázd meg a Szentháromság tanának az erejét ebben a textusban: „Az asszonynak feje pedig a férfiu, a Krisztusnak feje pedig az Isten.“ 1 Kor. 11:3; 55. oldal, 1. §.

(38) Milyen ellenvetés hozható fel 1 János 5:7 verse ellen. Tanit-e ez három Istent egy személyben vagy három külön Istent? 55. oldal, 2. §.

(39) Elitélendők-e a mi közkézen forgó Bibliaforditásunk forditói a hamis szöveg beiktatása által? Miért nem? 56. oldal, 1. §.

(40) Vajjon a minden felekezetbeli tanulók elismerik-e, hogy 1 János 5:7 nagy része nem része az credeti Bibliának, hanem jogtalanul és illetéktelenül hozzátoldott hamisítás? 56. old., 1. §.

(41) Mely szavak hamisak ebben a textusban?

(42) Vajjon ennek a szövegnek az értelme épp olyan jó volna vagy még jobb a toldás kihagyasa esetén? Olvasd  a helyesbitett szöveget. 56. oldal.   2. §.

(43) Emlitsd meg nehány forditását az ujtestamentumnak, amelyek kihagyják ezeket a szavakat és idézd a „Javitott forditás“ magyarázatát. 57. oldal.

(44) Nevezz meg nehány kivaló Bibliatanulót, akik toldásnak mondották ezt a szöveget. 57. oldal, utolsó §.

(45) Idézd Alford deákonus szavait. 58. oldal, 1 §.

(46) Idézd dr. C. Tischendorf szavait e kérdésre vonatkozóan. 58. oldal, 2. §.

(47) Idézd T. B. Wolsey tanárt. 58. oldal, 3. §.

(48) Idézd dr. Ádám Clarkot erre a helyre vonatkozólag. 58. oldal, 4. §.

(49) Idézd John Wesleyt e kérdésre vonatkozólag. 58. oldal, utolsó §.

(50) Miért volt több mentség e kérdés meg nem értését illetően egykét évszázaddal ezelőtt, mint most? 58. oldal, utolsó §. [10]

(51) Milyen értelemben van egység vagy egységesség az Atya és Fiu között? 59. oldal, 1. §.

(52) Vajjon az Atya és a Fiu, akikről az Iratokban szó van, egyenlők-e olyan értelemben, hogy egyiknek nincs és soha nem is volt semmi fölénye a másik fölött? 59. oldal, 1. §.

(53) Mit foglalnak magukban az Atya és Fiu szavak? 60. oldal, 1. §.

(54) Vajjon minden dolgok a Fiuéi és minden dolgok az Atya által vannak vagy pedig forditva és mit foglal magában e kijelentés? 60. oldal, 1. §.

(55) A Szentháromság tana misztériumnak neveztetik? Miért? Milyen értelemben titokzatos? 60. oldal, 2. §.

(56) Vajjon a Sátán tisztelné-e mértéken tul Krisztust? Miért terjesztené hát ezt a tévedést? És mit ért el vele? 61. old. 1., 2. §.

(57) Milyen régi a tévedés ebben a kérdésben és hogyan tudott ez erős gyökeret verni a keresztyénségben? 62., 63. old.

(58) Vajjon az ésszerütlen és a szentiratellenes elméletbe való hit tétetett-e az igazhitűség próbájává és mivel az abban való hitetlenség örök gyötrelemmel fenyegettetett meg, vajjon ily módon szilárdult-e meg a tévedés? 64. oldal.

(59) Vajjon a héber Jehova név helyesen jut-e kifejezésre a mi közkézen forgó Bibliáinkban? Hányszor fordul elő? Hányszor adatik vissza helyesen és hányszor helytelenül? 65. oldal, utolsó §.

(60) Mily indok vezethetett az Igazság elrejtésének e módjára? 65. oldal, jegyzet.

(61) Mit kell tudni az Elohim szórólhányszor fordul elő? Mit jelent? És kire alkalmaztatik. 66. oldal, 3. §.

(62) Mely héber szavak használtatnak a mi Jézus Urunk ciméül? 66. oldal, 4. §.

(63) Mikor a héber elohim szó, mely rendszerint Istennek fordittatik, a Zsoltár 8:5 versben angyaloknak fordittatik, hibás forditás-e ez vagy nem? Bizonyitsd be. 67. oldal, 2. §.

(64) Vajjon a héber elohim szó, amely rendszerint Istennek fordittatik, alkalmaztatik-e az Iratokban a pogány vagy hamis istenekre? Ha igen, hányszor? Mondj nehány példát, 67. old., 3. §.

(65) Vajjon ugyanez az elohim szó alkalmaztatik-e az Iratokban a régi idők férfiaira? Ha igen, mondj nehány példát. 68. oldal, 3-8. §.

(66) Használtatik-e valaha ez az elohim szó próféciaszerüen ezen Evangéliumi korszak szentjeire? Ha igen, mondj idézetet és magyarázd meg. 68. old., 9., 10. §. és 69. oldal jegyzet.

(67) Másképpen fordittatik-e az elohim szó az ó-testamentum­ban? 69. oldal, 1. §.

(68) Mik a tények az Isten és az Úr szavakat illetően az uj­testamentumban? Mondj példákat. 69. old., 2. §. és 70. oldal.

(69) Mit kell tudni az Istenség szóról az ujtestamentumban? Hányszor fordul elő és mindig ugyanazon görög szóval? 71. oldal, 4. §.

(70) Mi az Istenség szónak rendszerinti értelme és helyes kifejezése-e a három görög szó valamelyikének?

[11]

(71) Mondd el a helytelenül Istenségnek forditott görög szavakat helyes értelmük megjelölésével. 71. oldal, 5. §.

(72) Vajjon ez a tény, hogy Jézust tanitványai és mások tisztelték és az a tény, hogy ő ilyen tiszteletet tiltakozás nélkül elfogadott, bizonyitja-e, hogy ő Jehova volt, saját magának az Atyja?

(73) Bizonyitsd be a feleletet Szentirati idézetekkel. 72., 73. oldal.

(74) A mi Jézus Urunk kifejezetten megmondotta: „Én és az Atya egy vagyunk.“ (János 10:30) Bizonyitja-e ez, hogy ő mindkettő: Atya és Fiu volt vagy pedig azt, hogy az egyetlen személy töltötte be a két hivatalt? 75. oldal, 1., 2. §.

(75) Mikor a mi Urunk imádkozott az ő követőiért, „hogy mindnyájan egyek legyenek“ (János 17:21), azt jelenti-e, hogy ő várta és kivánta, hogy minden követői a végén egy szemtély-lyé legyenek vagy pedig azt, hogy egyek egyenek szivbeli összhangban és célban?

(76) Hogyan kell tehát érteni a következő versben ezt a kijelentést, „hogy egyek legyenek, miképpen mi egyek vagyunk“ 75. oldal, 3., 4. §.

(77) Hogyha „nem láthat Istent ember, élvén” (2 Mózes 33:20), mire gondolhatott a mi Jézus Urunk, mikor ezt mondotta: Aki engem látott, látta az Atvát.“ János 14:7-10; 76., 77. oldal.

(78) Az Atya vagy a Fiu van elnevezve a királyok Királyának és az urak Urának? 78. oldal.

(79) Vajjon ez a hely az Atyára vonatkozik vagy pedig hogyan érelmezendő másképpen? 78. oldal, 1. §.

(80) Idézd és magyarázd meg a hasonló helyeket. 1 Kor. 15:27; Kol. 2:10. 79. oldal, 1. §.

(81) Vajjon ez a hely nem gondolta ragadománynak, hogy Istennel egyenlő, bizonyitja-e a Szentháromság tanát? Ha mindkettő egy volna, hogy gondolhatna egy önmaga megrablásáról? 78. oldal, 2., 3. §.

(82) Mit tanusitott a mi Jézus Urunk az Atyával való egyenlősége tekintetében? És vajjon nem mondotta-e ő az igazat? 79. oldal, 2. §.

(83) Van-e valami bizonyiték arra nézve, hogy ez a vers helytelenül van leforditva? Ha igen, mi az? Fil. 2:6. 79. oldal, utolsó §.

(84)  Is there any evidence that this verse is improperly translated?  If so, what?  80. oldal, 1. §.

(85) Sorold fel e vers többféle forditását: Clarke Wakefield, Stewart stb. 80., 81. oldal.

(86) A tudomány mindezen véleményeire való tekintettel, mit kell következtetnünk, hogy mit tanit ez a hely. 81. oldal, utolsó §.

(87) Mely nagy szellemi lény foglalt el egészen más álláspontot? Jelöld meg a szövegszerü bizonyitékot. 81. old., utolsó §.

(88) Jézusnak mely tulajdonsága emelkedik ki különösen ellentétben a Sátán tulajdonságával? 81. oldal, utolsó §.

(89) Milyen jutalmat adott az Atya a Fiunak? és miért? Idézd az Iratokat. 82. oldal.

[12]

(91) Meg van-e mégis nekünk parancsolva, hogy tiszteljük a Fiut, akit az Atya felmagasztalt ugy, ahogyan tiszteljük az Atyát, aki őt felmagasztalt? 82. oldal, 2.  §.

(92) Idézz egy szentirati helyet, amely mutatja az Atyának és Fiunak, mint személyeknek az elkülönitését és munkájuknak a rokonsági kapcsolatát. 82. oldal, 2. . §.

(93) Vajjon ez a Szentirati hely: „Aldott legyen az Isten és a mi Jézus Urunk Atyja“, kedvez-e annak a gondolatnak, hogy az Atya és Fiu személyre nézve egy? Vedd szemügyre az egész  helyet. Efézus 1:2-18; 82. oldal, 3. §.

____________

III. TANULMÁNY
____________

A KIBÉKÜLÉS KÖZVETITŐJE

AZ EGYSZÜLÖTT

(1) Ki az a Nagy, akit Jehova ilyen nagy tisztességre magasztalt fel? Mit tett ő, hogy ezt kiérdemelte? És mit fog ő még megtenni az ő nagy felmagasztalásában? 83. oldal.

(2) Volt-e a mi Jézus Urunknak előbbi léte? Mi volt ő, mielőtt „emberré lett?“ 84. oldal, 1. §.

(3) Vajjon „isten“ volt-e akkor vagy pedig hatalmas? Ha igen, mi volt az ő neve? 84. oldal, 2. §.

(4) Ezen ember előtti létében megelőzte-e a Fiu bizonyos értelemben az összes teremtéseket időre és rangra nézve egyaránt? 84. oldal, 3. §.

(5) Miért alázta meg magát a Fiu, hogy emberi állapotra szülessék? Kényszerből történt-e ez? 84. oldal, 4. §.

(6) Vajjon az emberi állapottá való alacsonyodás csak külső látszat kedvéért történt? Add a teljes magyarázatot. 84. old., 5. §.

(7) Jézus feltámadása helyreállitotta-e őt a szellemi állapotra? 84. oldal, 6. §.

(8) Milyen állapotban van most a mi Jézus Urunk? 85. oldal, 1. §.

(9) Ember előtti létében miért volt a mi Urunk ugy ismeretes, mint az Ige vagy a Logos? 85. oldal, 2. §.

(10) Mit mond dr. Alexander Clarke a Logos szóról? 85. oldal, 2. §.

(11) Mutasd ki a Fiu nevének a helyességét és mondj példát egy kiráy Logos-ára. 85. oldal, 3. §.

(12) Vajjon János 1. versének a szövege mutat-e két sze­mélyt és utal-e mindkettőre, mint Istenre? 86. oldal, 1. §.

(13) Van-e valami a görög szövegben, ami megkülönböztetné a két személyt, akik mindketten Istennek neveztetnek? Hogyan forditandó a vers görög értelmének a visszaadására? 86. oldal, 1., 2. §.

(14) Milyen kezdetre történik itt utalás? 86. oldal, 3. §.

[13]

(15) Ha a „kezdet“ szó itten Jehova Isten teremtő munkájának a kezdetére vonatkozik, mondd meg: mi volt e munka és sorolj fel három vagy több bizonyitó textust e kérdésre nézve. 86. oldal, 3. §.

(16) Ha a mi Urunk, mint Jehova Igéje vagy Logosa az ő első teremtménye volt, honnan jöttek az angyalok és az emberek és minden egyéb, ami teremtetett? Ki teremtette ezeket? 87. oldal, 1. §.

(17) Hogyan kell értenünk azt a kijelentést, hogy a mi Urunk gazdag volt és értünk lett szegény? 87. oldal, 1. §.

(18) Hogyan fog ez egyezni a mi Urunk utalására az Atyjával való dicsőségére „A világ létele előtt?“ János 17:5. 87. oldal, 1. §.

(19) Hogyan felelhetnek erre a Szentirási helyre azok, akik tagadják a mi Jézus Urunk ember előtti létét? 87. oldal, 2. §.

(20) Vajjon e szóbanforgó iratok megérzékeltetik-e a gondolatot, hogy a mi Jézus Urunk volt az Atya Egyszülött Fia.“ (1 János 4:9) Mit jelent az Egyszülött Fiu“, ha nem azt, hogy ő volt a mennyei Atya közvetlen teremtése? 88. oldal, 1. §.

(21) Mely szentirati helyek mondják, hogy Isten elküldötte az ő Fiát a világra, ami jelenti a mi Urunk ember előtti létét? 88. oldal, 2. §.

(22) Az apostol mondja: „Ő a világon vala és a világ általa teremtetett és a világ őt nem ismerte.“ E szentirati vers szerint az Atya vagy a Fiu volt-e az, aki közvetlenül teremtette a világot? 88. oldal, 2. §.

(23) Ha a Fiu teremtette a világot, mily hatalmánál fogva tette ő eztaz ő saját vagy a mennyei Atya hatalmánál fogva? Idézz szentirási helyet, amely azt bizonyitja, hogy ez az Atyának a Fiu által gyakorolt hatalma volt. Állitotta-e a mi Jézus Urunk, hogy ő az Atya és a Fiu és hogy önmagát küldte a világra? Idézz egy szentirási helyet e kérdésre vonatkozólag. 89. oldal, 1. §.

(24) Idézendő négy más szentirási hely, amelyekben a mi Urunk ugy mutatja be magát, mint aki a mennyei állapotból lejölt a földi állapotba. 89. oldal, 1., 2. §.

(25) Állitotta-e Jézus, hogy az ő léte megelőzte Ábrahámot? Hol? 89. oldal, 2. §; 90. oldal, 1. §.

(26) Magyarázd meg milyen értelemben létezett a mi Urunk Ábrahám előtt? 90. oldal, 2. §.

(27) Hogyan értendő a mi Urunk e kijelentése: „Senki sem ismeri a Fiut csak az Atya.“ —(Máté 11:27). 91. oldal, 1. §.

(28) Mi a kulcsa ennek az ismeretnek? Miért nem értheti meg mindenki ezeket a dolgokat? 91. oldal, 2. §.

(29) Miért tagadtott meg Nikodémustól a mennyei dolgokat ismerete? Miért szükséges Isten kinyilatkoztatásának az ismerete a földi dolgokra vonatkozólag, mielőtt a mennyei dolgokat megérthetnők? 92. oldal, 2. §.

(30) Hogyan utalt a „Bölcs ember“ a mi Urunk léte előtti állapotára? 92. oldal, 3. §; 93. oldal, 1. §.

(31) Milyen értelemben volt Krisztus „az első és utolsó?“ 93. oldal, 2. §.

[14]

(32)  Mi a „megtestesités“ (testetöltés), rendszerinti elmélete? 93. oldal, 3. §.

(33)  Mi a helyes elmélet e szövegre vonatkozólag? „Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk?“ János 1:14. 93. oldal, 3. §; 94. oldal, 1. §.

(34)  Mikor a Szentirásban a mi Urunkra, mint emberre történik utalás, jelenti-e azt, hogy ő hibás, tökéletlen ember volt? 95. oldal, 1. §.

(35) Idézendő két szentirati hely, amely bizonyitja, hogy a szó semmiféle értelmében vett bünösre utaltatik reá. 95. old., 1. §.

(36) Ha a mi Urunk bukott emberi természetü lett volna, lehetett volna-e ő a mi Megváltónk? Ha nem, miért nem? 95. oldal, 2. §; 96. oldal, 3. §.

_____________

IV. TANULMÁNY
_____________

A KIBÉKÜLÉS KÖZBENJÁRÓJA

A SZEPLŐTELEN

(1) A Szentirások kijelentik, hogy tiszta dolog nem jöhet ki tisztátalanból. (Jób 14:4) Hogyan egyezik ez azzal a kijelentéssel, hogy a mi Urunk szent, ártatlan, hibátlan, bünösöktől elválasztott volt?“ 97. oldal.

(2) Vajjon annak a módnak az ismerete, amelyen Isten végbevitte tiszta dolognak tisztátalanból való kihozatalát, lényeges az igazi tanitványsághoz? Más szavakkal: vajjon a kibékülés filozófiája elengedhetetlen-e a hitnél? 98. oldal, 1. §.

(3) Mi a római katholikus felfogás a „Szeplőtlen fogantatás­ról?“ Jézusra vagy az ő anyjára vonatkozik-e? 98. oldal, 2. §.

(4) Ha Jézus születése rendkivülicsudamódon történt, mondható-e, hogy más csudák is vannak a természetben, de amelyek nem tekintetnek olyanoknak mért sokkal általánosabbak? 98. oldal, 3. §.

(5) Mondj példát két dologra a természetben, amelyek ellenkeznek az u. n. természeti törvénnyel. 98. oldal, 3. §.

(6) Vajjon a létezés vagy az élet energia az Atyától vagy az anyától jön-e? 99. oldal, 1. §.

(7) Vajjon a test vagy az alak az  atyától vagy az anyától jön-e? 99. oldal, 1. §.

(8) Mi az „atya“ szónak a jelentése? 99. oldal, 2. §.

(9) Vajjon ezen elvnél fogva, hogy az élet vagy a lét az Atyától jön, a szervezet pedig az anyától, van-e az, hogy ugy be­szélnek a gyermekekről, hogy atyáiktól származnak és anyáiktól születnek? (1  Mózes 24:47) Felsorolandó nehány példa. 99. oldal, 3. §.

(10) Egyezik-e a tudomány a Szentirással e tanításnak az emberiségre és valamennyi emlősre vonatkozó tanitásában, hogy [15] az élet az atyától jön, a szervezet pedig az anyától? 100 oldal, 2. §.

(11) Mondj példát erre a madár tojásáról. 100. oldal, 2., 3. §.

(12) Tekintettel e tényekre, lehetséges volna-e, hogy egy tökéletes gyermek szülessen egy tökéletes apától, még ha az anya tökéletlen volna is? 100. oldal, 4. §.

(13) Miért van az, hogy „egyik embernek az élelme a másiknak a mérge?“ 101. oldal, 1. §.

(14) Alkalmazva ezen elvet, születhetett volna-e tökéletes faj, hogyha Éva anya vétkezett volna és tökéletlen lett volna, Ádám atya pedig büntelen és tökéletes maradt volna? 101. oldal, 2. §.

(15) Would the reverse of this have been true?  That is, suppose that Adam had sinned and mother Eve had remained sinless and perfect, could the race thus have retained its perfection through the mother? 101. oldal, 3. §., 102. oldal, 1.§.

(16) Does the Scripture, "Who can bring a clean thing out of an unclean thing," refer, then, to Adam or to Eveto the male or to the female? 102. oldal, 2. §

(17) Miben érintheti az anya lelkülete magzatját születése előtt és mennyiben vannak összhangban a tények azon szentirati kijelentéssel, hogy a mi Jézus Urunk szent volt és el volt választva a biinösöktől, noha anyja tökéletlen volt, mint a többi fajtájabeli? 102. oldal, 3. §

(18) Mit tudunk mi Jézus anyjáról jellemét, Isten iránt való magatartását stb. illetően, ami feljogositana arra a következtetésre, hogy szentséges lelkületü volt és hogy az ő gyermekére való befolyása ennek megfelelő volt? Idézz szentirási helyeket. 102. oldal, 3. §

(19) Honnan jött a tökéletes életelv, amely Jézus születését eredményezte „szentséges, ártatlan, hibátlan?“ 103. old., 1. §

(20) Hogyha az élet az atyától jön, a szervezet pedig az anyától, akkor milyen természetü volt az „Ember Jézus Krisztus?“ 103. oldal, 2. §

(21) Vajjon ugyanaz az elv, hogy az anya adja a szervezetet, az atya pedig az életet, kifejezésre jut-e az 1 Mózes 6:1-5 versekben? Ha igen, hogyan? 103. oldal, 3. §.  

(22) Mi lett volna Ádám fajából, hogyha a bukott angyalok folytathatták volna az emberek egy uj fajának a létrehozását, olyat, amely ellenkezik az isteni elrendezéssel és tervvel? 104. oldal, 1. §

(23) Vajjon a szellemi és fizikai (testi) óriások e fajtája uralkodott-e és megfélemlitette-e az emberiséget és valószinü-e, hogy a hatalmon való megmaradásuk kipusztitotta volna Ádám faját? 104. oldal 1., 2. §

(24) Azon megtárgyalt elv, nevezetesen, hogy az élet az atyától és a test az anyától van, hogy jut kifejezésre a természetben azon tény, hogy Isten a nagy Teremtűje és Életadója a külömző rendű és rangu angyaloknak, az embernek, az állatoknak, madaraknak és halaknak? 104. oldal, 3. §

(25) Isten és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, „mint ujteremtéseket fogantatott minket.“ Ki volt ebben az esetben az anya, az ujteremtés Anyja? 104. oldal, 3. §

(26) Milyen tanitást vonhatunk le abból a tényből, hogy a tipikus zsidó korszakban minden gyermek rangja és állása inkább az anya rangjához és állásához alkalmazkodott, mint az atyáéhoz? 105. oldal, 1. §

(27) Érvényesül-e vagy nem ugyanezen elv, a mi Urunk Jé- [16] zus Krisztus születésénél? Ha igen, mutasd ki hogyan? 105. oldal, 2. §. 

(28) Az előrebocsátottaknak megfelelően mutasd ki, mennyiben volt a mi Jézus Urunk tiszta, szentséges, bün által be nem szeplősitett lény. 105. oldal, 2. §

(29) Ha a mi Jézus Urunk ujteremtés, szellemi lény és most isteni természetre felmagasztalt és hogy ha meg van mondva, hogy ő lesz az emberiség Atyja és Életadója a Millenium alatt bekövetkező ujjászületésében, milyen természetük lesz a helyreállitottaknak: emberi vagy isteni? 105. oldal, 3. §

(30) Mutasd ki, hogy ez és ezzel kapcsolatos dolgok hogyan ábrázoltatnak Ábrahám három feleségébenSára; Hágár és Keturában. 105. oldal, 3. §

(31) Nem lehet-e arra következtetnünk, hogy a mi Jézus Urunk születése Jehova szokásos eljárásától teljesen elütő csuda volt? vagy pedig összhangban volt azzal? 106. oldal, 1. §. 

(32) Hogyan ábrázoltatott ez Ádámban? Ki volt az ő atyja és ki volt az ő anyja? 106. oldal, 1. §

(33) Mit jelent az apostolnak ezen kijelentése, hogy egy ilyen „teremtett minket“hogyan és miért? 106. oldal, 1. §.

___________

V. TANULMÁNY
____________

A KIBÉKÜLÉS KÖZBENJÁRÓJA

„HASONLÓNAK TEREMTETETT TESTVÉREIHEZ“

„MEGINDULT A MI GYENGESÉGEINKEN“

(1) Mondd el röviden a két népies téves nézetet Jézusnak Istenhez és az emberhez való viszonyát illetően. 107. oldal, 1. §. 

(2) Mondd el röviden a szentirati nézetet az Istenhez és az emberhez való viszonyát illetően. 107. oldal, 1. §

(3) Lehetséges lett volna-e a mi Jézus Urunknak, hogy megtartsa az isteni törvényt és hogy örökölje az örök életet, hogyha ő bünös lett volna, hogyha az ő élete nem felülről, hanem Ádám ágából jött volna? 108. oldal, 1. §

(4) Mivel mi természettől fogva nem vagyunk szeplőtlenek és a bünösöktől elválasztottak, hogyan mondható, hogy ő „testvéreihez hasonlónak teremtetett“mi tekintetben teremtetett hozzájuk hasonlónak? 108. oldal, 2. §

(5) Hogyha mi Jézus „testvérei“ vagyunk, mi tekintetben teremtetett ő hozzánk hasonlónak? 108. oldal, 2. §

(6) Idézz hét szentirati helyet, amelyek azt mutatják, hogy mi csak megigazolásunk után vagyunk Krisztus testvérei. 109. oldal. 

(7) Vajjon megkisértetett-e a mi Urunk minden tekintetben ugy, hogy a világ megkisértetik? 110. oldal, 1. §

(8) A mi Urunknak a pusztában való megkisértésekor az ő papságának a kezdetén mit tanácsolt neki az Ellenség a feljegy- [17] zés szerint először és vajjon ez a megkisérés neki, mint ujteremtésnek vagy mint embernek szólt? 110. oldal, 3. §

(9) Vajjon az Úr „testvérei“ ki vannak-e téve hasonló megkisértéseknek, mint „ujteremtések“, vagy mint természetes emberek kisértetnek-e meg ezek és minek tekinthetők a testvérek némely megkisértései. 110. oldal, 3. §

(10) Ird le a mi Urunknak második megkisértését a pusztában az Ellenség által. Mutasd ki, hogy mennyiben szólt az neki és próbálta őt ki, mint „ujteremtést“ vagy mint embert. 111. oldal, 1. §

(11) Megkisértetnek-e az Úr „testvérei“ hasonló módon. Mondj példákat és mutasd ki: vajjon ezek mint embereket vagy mint ujteremtéseket érintik őket? 111. oldal, 2. §

(12) Nevezd meg a keresztyén egyik legfőbbb harcát, amelyben jó és az ő üdve kapitányának hüséges katonája akar lenni. 112. oldal, 1. §

(13) Miért fontos az erős akarat a mi győzelmünknél? 112. oldal, 1. §

(14) Mi volt a mi Urunk harmadik megkisértése a pusztában? Magyarázd meg az Ellenség szavai tanácsait és sugalmazásait a mi Urunkra való alkalmazásukban. 112. oldal, 2. §

(15) Mi volt a Sátán multjának a jellemében, amely valószinüleg e felszólitásra vezetett? Milyen vágyai nem teljesedtek be egészen? Miért szerette volna megnyyerni társnak a mi Urunkat az ő földi uralmához és jobb körülmények között, mint a bűn és halál uralma alatt? 113. oldal, 1. §

(16) Vajjon volt-e a Sátán megkisértésében uj orvosszer a bünre és az ő készsége ennek az alkalmazására? Mit olvashatunk ki ésszerüen, mint a Sátán indokait? stb. 114. oldal, 1. §

(17) Mi volt a mi Urunk határozata és nehéz volt-e ennek meghozatala? 114. oldal, 2. §

(18) Vajjon kivannak-e téve az Úr tesvérei ugyanillyen fajta megkísértéseknek? 114. oldal, 3. §

(19) Idézz példát az Egyháznak a Sátán által való megkisértésére, hogy keresse a világ megváltásának más módját, mint azt, amelyet Isten a Szentirásokban kijelölt és mondd meg, hogy miért szerettek volna sokan más terveket, mint az Úréit? 114. oldal, 3., 4. §

(20) Vajjon ezek a megkísértések többféle formában jönnek-e a testvérekhez? Ha igen, sorolj fel nehányat, különösen a mi Urunk idején szokásosokat. 115. oldal, 1. §; 116. oldal, 1. §.

(21) Mivel a mi Urunk nem volt bukott, romlott, hanem szent, ártatlan, bűnösöktől elválasztott, hogyan volt ő „megkisérthető minden tekintetben éppen ugy, mint mi? 117. odal, 1. §

(22) Sorolj fel nehány emberi gyengeséget és megkörnyékezést és magyarázd meg a külömbséget ezek és a mi Urunk és az ő testvérei" megkisértései között. 117. oldal, 1. §

(23) Mivel az ujteremtések megkisértései külömböznek a világ megkisértéseitől, magyarázd meg az összefüggést a test gyengeségei és a szellem vagy uj természet megkisértései között. 117. oldal, 2. §

(24) Idézd a Szentirás verseket, melyek megmondják, hogy 

[18] a mi üdvünk kapitánya szenvedések által lett tökéletessé“ és mondd meg, hogy jelenti-e ez vagy sem, hogy ő tökéletlen volt, mint ember és elérte az emberi tökéletességet vagy pedig mit jelent? 118. oldal, 1., 2. §

(25) A Szentirás szerint mely indok az, amely őt az ő felszentelésében és áldozatában befolyásolta? Idézd ezt a Szentiratot. 118. oldal, 3. §

(26) Milyen négyféle öröm hatott, a mi Urunkra? Beszéljük meg ezeket. 118. oldal, 4. §; 119. oldal. 1., 2., 3. §

(27) Vajjon ez az öröm, mint bizonyosság tétetett a mi Urunk elébe vagy pedig, mint az ő hüségétöl függő jutalom? Az utóbbi esetben kihez kellett hüségesnek lennie és milyen mértékben? 119. oldal, 4. §

(28) Tanult-e a mi Urunk engedelmességet az elszenvedett dolgok által, hogy Isten Fiává legyen? Ha nem, akkor miért szenvedett? Idézd a Szentiráshelyeket, amelyek ezt kimutatják. 120. oldal, 1., 2.  §

(29) Kinek mutatta ki vagy bizonyitotta be a mi Jézus Urunk az ő hüségét és mily eredmények következtek? 120. oldal, 3. §

(30) Alkalmazd ugyganezt az elvet az Egyházra, Krisztus Testére és magyarázd meg: mit várhatunk magunkban és egymásban és Istennek velünk való ténykedésében? 120. oldal, 4. §. Tárgyald meg alaposan ezt a kérdést. 

(31) Ha a Szentirásokban azt olvassuk, hogy a mi Urunk „a bün és test hasonlatosságra“ teremtetett, mit jelentazt, hogy ő bünös volt? hogy ő éppen olyan volt, mint egy bünös?vagy mti? Idézd a Szentirást és szerkezd meg ugy, hogy kijöjjön a helyes értelme. 121. oldal, 1. §

(32) Mily értelme volna a Váltság Tanitásának a fenti kérdéssel vonatkozásban? Hogyha Jézus födi atyától született volna és ily módon részesedik egy hibás, bukott emberi természetben, mint a bünös test általában, lehetett volna-e ő a mi Megváltónk vagy Váltságunk? Ha nem, miért nem? 122. oldal, 1. §

(33) Olvassuk: „Ő magára vette a mi gyengeségeinket.“ Jelenti-e ez, hogy az ember Krisztus emberi gyengeségekkel született? Idézd a rokon kijelentéseket az ó és ujtestamentomban és magyarázd meg igazi jelentésüket. 122. oldal, 2. §

(34) A mi Urunk a Szentirások feljegyzése szerint bizonyos tekintetben kevésbé erőteljes volt, mint egyes tanitványai és más emberek az ő halála idejében. Hogyan lehetséges ez, hogyha ők tökéletlen, ő pedig tökéletes, hibátlan lénynek született? Magyarázd meg ennek a filozófiáját. 122. oldal, 3. §.; 123. old., 1. §.

(35) Vajjon Máté evangéliuma nyujt-e magyarázatot a prófétának vizsgálat alatt levő ezen szavaira: maga hordozta a mi betegségeinket?“ Mi az elfogadható magyarázat? 124. oldal, 1., 2. §

(36) Vajjon a mi Jézus Urunk az ő saját fizikai erejét hasz­nálta-e a betegség gyógyitásában, vagy pedig különleges külső erő igénybevételével törntént a gyógyitás? 124, oldal, 3. §

(37) Hogyha a Jézustól jövő életerő gyógyitotta meg a beteget, vajjon okozott-e ez neki megfelelő gyengeséget, fájdalmat, [19] betegséget? És felhozhatók-e hasonló példák másoknál, habár kisebb mértékben? 125., 126. oldal. 

(38) Mondhatjuk-e, hogy szenvedés a bün jutalma, amelyet a mi Urunk az emberiségért elviselt? 126. oldal, 2. §

(39) Hogyan ontotta ki a mi Urunk az ő lelkét mindhalálig? Az ő tapasztalatainak melyik része rótta le a mi büntetésün­ket? 127. oldal, 1. §

(40) Amikor a mi Urunk ezt kiáltotta: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?“ Kihez szólt ő és mit jelentett ez a kifejezés? Szükség volt-e erre a tapasztalatra? Ha igen, miért? 127. oldal. 2. §

(41) Mi volt e megpróbáltató tapasztalatok hatása? Mily célt szolgáltak ezek? Ki veszi mindig ennek a hasznát és hogyan? 128. oldal.

___________

VI. TANULMÁNY
__________

A KIBÉKÜLÉS KÖZBENJÁRÓJA

DÁVID FIA ÉS DÁVID URA

(1) Miért beszélünk „az Ember Jézus Krisztus“-ról, mint a kibékités közbenjárójáról, hogy sem inkább a Logosra vagy az emberelőttire utalnánk? 129. oldal.

(2) A mi Urunknak, mint embernek a származását vizsgál­ván, mi a Máté 1 és Lukács 3 fejezete közötti ellentétnek a magyarázata? Mondd meg, hogy miért térnek el egymástól és a kettőnek az értékét és miért mondja az egyik, hogy József Héli fia volt, a másik pedig Jákob fiának mondja? 129. oldal.

(3) Ha Jézus Dávid király leszármazottja volt, ugy József, mint Mária ágán, akkor melyikhez tartozik tulajdonképpen? Idézd az ezt bizonyitó iratokat. 130-132. odal.

(4) Miért és hogyan változott át Urunk leszármazási vonala Salamonéról Nátánéra? 133. oldal.

(5) Mikor Jézus anyja költői módon énekelte a hatalmasaknak trónjukról való letételét és az alacsony ranguaknak felmagasztalását, mire utalt ő? 133. oldal, 4. §.

(6) Mikor lett a mi Urunk Dávid fajának „törvényes ágá“-vá? Mikor lett ő Dávid gyökere? Milyen külömböző gondolatot fejez ki ez a két szó? 134. oldal, 1., 2. §; 135. oldal, 3. §; 136. oldal.

(7) János 1:1 versben a Logos-ra, mint Istenre történik utalás. Máté 22:43, 44 versekben olvassuk: „Mondja az Úr az én Uramnak (Mesternek) ülj“ stb. Mi e kijelentések helyes összefüggése? Mikor lett Krisztus ugy a halottaknak, mint az élőknek Urává? Róm. 14:9; 134-136. oldal.

„A MÁSODIK ÁDÁM“

(8) Mikor a mi Urunk második Ádámnak neveztetik, munkaja me1y részére történik utalás? 137. oldal, 1. §.

[20]

(9) Mikor lett a mi Urunk második Ádámmá és mikor és hogyan fogja ő az első Ádámot és az ő halállal sujtott családját megszabaditani? 137., 138. oldal.

(10) Került-e valamibe a mi Urunknak, hogy második Ádámmá lett? Ha igen, mibe? 138. oldal, 3. §; 139. oldal, 1. §.

(11) Hogyan fog az Úrnak az Egyház érdekében végzett első munkája megfelelni az egész világért folyton teljesitett egész munkájának? 139. oldal, 2. §.

(12) A „gyökér és sarjadék“ kifejezés mennyiben helyes szentirati ábrázolása Krisztusnak és az Egyháznak (szőlő szem.) Magyarázd meg a képeket. 140. oldal.

AZ ÖRÖKKÉVALÓ ATYA“

(13)  Mily cimeket kap a mi Urunk Ésaiás 9:6 versekben?

(14) Milyen értelemben értsük, hogy a mi Jézus Urunk volt a hatalmas Isten? A Csodálatos? A Tanácsadó és Tanitó? A Béke Fejedelme? 141. oldal, 2. §.

(15) Vajjon az Örökkévaló Atya cimnek a mi Jézus Urunkra való alkalmazása összeütközik-e valami módon e cimnek Jehovára való alkalmazásával? Ha nem, miért nem? 141. oldal, 3. §.

(16) Idézz egy vagy több Szentiratot, amelyek a mennyei Atyára mint egy személyre utalnak és az Aya Fiára, mint egy másik személyre és amely azt mondja hogy Jehova a mi Megváltónk Atyja. 141. oldal, 3. §.

(17) Vajjon Jézus mostan az Örökkévaló Atya vagy pedig azzá lesz a jövőben? Milyen körülmények között lesz ez az ő helyes cime? 141. oldal, 3., 4. §.

(18) Milyen rokonságot fog tartani a tökéletes világ a Millenium végén a Fiuhozés milyet az Atyához? 141. oldal, 4. §.

(19) Magyarázd meg az Iratot, amelyik ezt mondja: „Atyáid helyett fiaid lesznek“ stb. (Zsoltár 45:16), kik az atyák és kiknek a gyermekeivé lesznek ők és milyen folyamat által fog a változás végbemenni? 142. oldal, 3.

(20) Szó van-e valaha a mi Jézus Urunkról, mint az Egyház Atyjáról? Ha nem, miért nem? 143. oldal, 1. §.

(21) Milyen viszony van Krisztus és az Egyház között az Irat szerint? Bizonyitsd be nézetedet nehány idézettel. 144. oldal.

(22) Hogyha ez a különös rokonság Krisztus és az Egyház között az Iratok „miszteriumra“ (titka), magyarázd meg és mutasd ki miért? 145-147. oldal.

____________

VII. TANULMÁNY
_____________

A KIBÉKÜLÉS KÖZVETITŐJE

„AZ EMBER FIA“

(1)  Ez a cim „Az ember Fia“, mennyiben talál Jézusra, mivel az Iratok azt mondják, hogy szüztől született és mivel ő sohasem ismerte el Józsefet az ő atyjának. 149. oldal.

[21]

(2) Idézz nehány textust, amelyekben a mi Urunk önmagára alkalmazta az Ember Fia elnevezést. 150. oldal.

(3) Vajjon ez a cim csak földi papságánál alkalmazható a mi Urunkra a jövőbeli dicsőségére való tekintettel is? 150. oldal.

(4) Mivel teljes a bizonyíték, hogy a mi Jézus Urunk nem volt József fia és hogy az ő emberi természete örökre feláldoztatott, miért fogadta volna el ezt a cimet, amely oly világosan azonositotta őt az emberiséggel. 151. oldat.

(5) Ki volt az emberi faj Embere Jézus mellett? 152. oldal, 1. §.

(6) Idézd a Zsoltárokat, amelyek mutatják, hogy Isten Ádámot rendelte az ő fajtája fejéül. 152. oldal, 1. §.

(7) Örökölni fogja-e Krisztus azt, ami eredetileg Ádámé volt? Ennek bizonyitékául idézz egy Iratot. 152. oldal, 2. §.

(8) Hogyha Ádám öröke bün által elveszett, hogyan jön az Krisztushoz, mint az ember Fiához? 152. oldal, 2. §.

(9) Vajjon a mi Urunk Ember Fia cimével kapcsolatos görög textus mutat-e valami sajátosságot? Ha igen, mit? 153. oldal, 1. §.

(10) Miért alkalmazandó az „Ember Fia cim a mi Jézus Urunkra, nemcsak az ő feltámadása, hanem a Millenium után is mindörökké? 153. oldal, 2. §.

„AZ EMBER KRISZTUS JÉZUS“

(11) Elismerik-e még az Evangélium ellenségei is, hogy Jézus jelentős személyiség volt? Ha igen, minek az alapján? Ennek bizonyitékául idézz nehány Iratot. 153. oldal, 3. §.

(12) Mi volt a jelentése Pilátus e kifejezésének: Ime az ember? Hova helyezendő a hangsuly és mily jelentőség tulajdonitandó az ő szavainak? 154. oldal.

(13) Idézd Rousseau magasztalását az Ember Fiáról. 154. oldal, 2. §.

(14) Idézd Napoleon Bonaparte magasztaló szavait az Ember Jézus Krisztusról. 155. oldal.

(15) Mi mentsége van a világnak, hogy Jézust többnek tekinti embernél? 155. oldal, 4. §.

(16) Nem volt-e ő több, mint egy embernemcsak több, mint egy bünös ember, hanem tökélees embernél is több. Hol, hogyan és mikor kapta ő ezt a nagyságot? 155. oldal, 4. §.

„NEM VALA ÁBRÁZATA KIVÁNATOS

(17) Idézd Ésaiás 53:2 versét és hasonlitsd össze Leeser vagy Joung forditásával.

(18) Azt jelenti-e ezen Irat, hogy a Jézus Urunk külső megjelenése nem volt jó? 156. oldal, 2. §.

(19) Sorold el a becsületesség, szépség stb. többféle nézeté! és mutass rá ezen eszmények melyikének nem felelt meg a mi Urunk és miért? 156. oldal, 3. §.

(20) Az irástudók, farizeusok és a zsidók urai mit vártak a Messiastól és az ő úralmától? És mennyiben nem felelt meg a [22] mi Urunk ezeknek a várakozásoknak? 157. oldal, 158. oldal, 1. §.

(21) Mi tekintetben nem volt a mi Urunk megjelenése kivánatos és csalódást okozó ezeknek az embereknek? 158. old., 2. §.

(22) Mit mondhatunk erről a kifejezésről „nem emberi volt ábrázatja? Nem éppen ellenkezője annak, amit egy tökéletes embertől várhatunk és amit a mi Urunkra vonatkozó több Irat után várnánk? 158. oldal, 3. §.

(23) Add e prófécia helyének helyesebb forditását és mutasd meg ennek alkalmazását. 159. oldal, 1., 2. §.(24) Ha a mi Urunkat „meginditotta a mi gyengeségünk érzése, nem véshette ez be a szomoruság esetleges vonásait az ő arcára? 159. oldal, 3. §.

(25) Vajjon a mi Urunk a tökéletes, szenvedne-e többé-kevésbé a környezetétől tökéletesssége miatt? 160. oldal, 1. §.

(26) E külső körülmények hogyan érintették valószinüleg a mi Urunk külső megjelénését? És vajjon segitségére voltak-e a körülmények az emberi körülmények részvétteljes értékelésénél? 160. oldal, 2. §.

(27) Tekintsd át e lecke kérdéseit és mutasd ki: mi szépség van a kifejezésben: „A legfőbb az ezrek között. 161. oldal, 1. §.

__________

VIII. TANULMÁNY
__________

A KIBÉKÜLÉS BARÁTJA

ISTEN SZENT SZELLEME

(1) Van-e fontos része a szent szellemnek Isten Egyházával való kibékülésében? Ha igen, mi annak a része? És miért nem tudjuk enélkül értékelni az isteni akaratot vagy megérteni a mély dolgokat“ vagy Isten igéreteit? 163., 164. oldal.

(2) Vajjon eszköze lesz-e a szent szellem a világ megáldásának a Millenium alatt is? Ennek bizonyitására idézz egy Iraot. 163. oldal, 164 oldal, 1. §.

(3) Mi okra vezethető vissza a világ megáldása, melyet a próféta előre megemlit az Egyház megáldásául, mikor valójában más iratok azt mutatják, hogy a rend megváltozott? 164. oldal, jegyzet.

(4) Idézz egy másik Iratot az ujszövetségből, amely azt mutatja, hogy a szent szellem közre fog müködni a Millenium alatt a világ megáldására és megsegitésére. Jelenések 22:17; 165. old.

(5) Milyen tanitás támadt az Egyházban az apostolok halála után, az ujszövetség kiegészítése után, amely elhomályositotta az Igazságot általában és a szent szellemet különösen? 165. oldal, 1. §.

(6) Vajjon előfordul-e a Bibliában a Szentháromság? Ha nem, mily tekintélynél fogva alkalmaztatnak általában ezek a szavak, mint tanok, templomok stb. elnevezése? Következetesek és össz- [23] hangzatosak-e az iratok az Atya, Fiu és Szentlélek viszonya tekintetében és hogyan? 165. oldal, 2. §.

(7) Vajjon ez a kifejezés: „E három, az Atya. Fiu és Szentlélek lényegben egyek, hatalomban és dicsőségben egyformák irati idézet-e? Ha nem, hol található? 165. oldal, 2. §.

(8) Magyarázd meg, hogyan lehet három személy egy személy: ha pedig csak fajra vagy lényegre tekintetik egynek és nem személyre, hol található egyformaságuk bizonyitéka, miután az Atya mindig elsőnek emlitettik, mint a mi Urunk és Üdvözitőnk Jézus Krisztus Istene és Atyja. 166. oldal.

(9) Sorold fel a szent szellem külömböző tizenhat elnevezését vagy cimét az ujszövetségben. 167. oldal. (Emlits nehány nevet, melyet az Irat az ellenséges szellemre alkalmaz, mint amely általában a rossz szellemet jelenti, a szellemet, hajlamot vagy hatalmat, melynek legfőbb példája a Sátán, mely szellem mindazokban megnyilvánul, akik összhangban vannak a bűnnel és a Sátánnal.) 168. oldal, 1. §.

(10) Vajjon a szént lélek kifejezés értrelme ugyanaz, mint a szent szellemé? Honnan a kétféle forditás? Melyik a helyesebb? Idézz kiváló tekintélyeket. 168. oldal, 2. §.

(11) Mily tekintély alapján beszélnek a szent szellemről, mint az Atyától és Fiutól külön személyrőlmint a Szentháromság harmadik személyéről. Idézz Iratokat, amelyek mutatják, hogy nem személyt, hanem egy személynek a szellemét jelentik. 169. oldal, 1. §.

(12) Mikor az ő, őt, akit és övé személyes névmások használtatnak a szent szellemet illetően, mit jelentenek ezek? Jelent-e ez személyiséget? 170. oldal, 1., 2. §.

(13) Vajion ugyanezen elnevezéseket használják a többi forditások? Idézz nehány példát, ahol ugyanez a görög szó nőnemmel, másokat pedig, ahol semleges nemmel van forditva. 170. oldal, 3. §; 171., 172. oldal.

(14) Mi a szent szellem kifejezés jelentése az Iratok szerint? Mily tulajdonságokat vagy hatalmat képvisel ez az elnevezés? Mondj példát a héber ruach és a görög pneuma szavak használatára. 173., 174. oldal.

(15) Mily értelem füzűdik a „szellem szóhoz, mikor azt mondjuk, hogy Isten a szellem. 174. oldal, utolsó §.

(l6) Mit jelent ez a kifejezés: Isen szelleme lebeg vala a vizek felett a teremtés történetében. (1 Mózes 1:2) Vajjon tudatos lebegés volt-e ez? 175. oldal, 1. §.

(17) Az apostol mondja: „Szent szellemtől indittatva szólottak vala az Istennek szent emberei. Mily értelemben inditotta meg őket? 175. oldal, 1. §.

(18) Mondj példát arra, hogy Isten szelleme müködik ügyes iparos emberek szivében és magyarázd meg e müködés természetét. 175. oldal. 2. §.

(19) Mikor az Úr ráadta a maga szellemét Mózesre, azután pedig Izrael véneire, mit jelentett ez? Mi volt ennek a hatása? Van-e valami, ami azt mutatná, hogy egy személy volt, amely köztük kiosztatott? 176. oldal, 1. §.

(20) Vajjon megnyilvánult-e hasonló módon a szent szellem [24] pünkösdkor és később? Idézz nehány szentiratot a felelet bizonyitékául. 176. oldal, 2., 3. §.

(21) Mily értelemben adatott meg a szent szellem pünkösdkor másképen, mint az előző alkalmakkor? Kinek és mi célból adatott meg? 177. oldal, 1. §.

(22) Mi tekintetben különbözik ez megnyilvánulás a szellemnek előbbi magnyilvánulásaitól. Idézz Iratot a felelet bizonyi­tására. 177. oldal, 2. §; 178. oldal, 1. §.

(23) Vajjon a szent szellem mindig ugy nyilatkozik meg, mint ahogyan most az Egyházban müködik. Bizonyitsd be a feleletet az iratokból. 178. oldal, 2. §.

(24) Van-e külömbség a szent szellem és a szellem adományai között és mily viszonyban vannak ezek egymásssal? Idézd az Iratot a felelet bizonyitására. 179. oldal, 1. §.

(25) Mulók voltak-e a szellem adományai? Jelenti-e ez, hogy a szellem megszűnne müködni vagy pedig, hogy ezután külömbözőképpen nyilvánulna meg. 179. oldal, 2. §.

(26) Van-e a külömbség a szellem csudatevő adományai és a szellemnek személyesen kifejlődött gyümölcsei között? Magyarázd meg a külömbséget szentirati utalásokkal. 180. oldal, 1. §.

(27) Mik a szellem gyümölcsei és hogyan külömböznek ezek ennek adományaitól? 180. oldal, 2. §.

(28) Magyarázd meg a szellem külömböző megnyilvánulásait és a külömböző célokat, melyeket szolgál. 181. oldal, 1. §.

(29) Vajjon használtatik-e néha az Isten szelleme kifejezés hasonló módon, mint az ember szelleme, vagy lelke kifejezés. Mondj nehány példát. 182. oldal.

(30) Sorold fel a három érelmet melyben az Isten szelleme kifejezés érthető a vonatkozó példákkal. 183. oldal.

(31) Meg van mondva, hogy Isten szelleme néha mértékkel, néha pedig mérték nélkül adatik. Mit jelentenek ezek a nyilatkozatok? Alkalmazhatók-e ezek egy személyre vagy pedig csak egy személynek a szellemére? 184. oldal, 2. §.

(32)  A megszentelt hivőkön kivül megkaphatja-e valaki a szent szellemet? És hogyan fokozhatják ezek az ő mértéküket? 185. oldal, 1. §.

(33) Sorold fel a szellem szó külömböző értelmi használatát és ha lehetséges, magyarázd meg, hogyan használhatók ez, esetleg ezek vonatkozásban egy személlyelaz igazság szelleme“, az Atya szelleme stb. 185. oldal, 186. oldal, 1. §.

(34) Hogyha az Atya szelleme más Istent jelent, hogyan értsük e szavakat: „a világ szelleme“, a tévedés szelleme, „a Sátán szelleme stb. 186. oldal, 2. §.

(35) Mi értendő az Antikrisztus szelleme kifejezés alatt és hogyan kell ez ellen résen lennünk? 187. oldal, 1. §.

(36) Vajjon a szent és szentségtelen befolyások vagy szellemek, amelyek a világon munkában vannak, azt jelentik-e, hogy nincs személyes Isten vagy személyes Sátán? 187. oldal, 2. §.

(37) Hogyha elismert dolog, hogy a Biblia azt tanitja, hogy „Isten szellem“, hogy ő szent, tehát szent szellem, mily külömbséget kellene helyesen észrevenni, ezen és a másik kifejezés között—Isten szent szelleme? 188. oldal.

[25] (38) A Teremn kivül kiknél kell, hogy meg legyen a szent szellem, hogyha el akarják nyerni az ő tetszését? 188. oldal, 1. §.

(39) Ha a Sátán szellemi lény, van-e neki szelleme vagy hajlama? És meg van-e ez az ő társainál a démonoknál? 188. oldal. 1. §.

(40) Mit tudunk a, kétféle szellemi lényeka „szentek és a „tisztátalanok közötti harcról? Hol van a csatatér és mikor kezdődött a mérkőzés? 189. oldal.

(41) Melyik küzdő nyeri meg a győzelmet és miért? Mi a szentség szellemének kétféle rendeltetése? Magyarázd meg az egész kérdest. 190., 191. oldal.

(42) Miért az igazságos szellem és az ezt követők látszólagos gyengesége? Vajjon igy lesz ez mindig? Mit mondanak az iratok? 192. oldal.

(43) Vajjon ugyanazon elv alkalmazandó az egyénre, mint az Egyházra? Hogyan értetik általában ez a dolog?? 193. oldal, 1., 2. §.

(44) Mi az igaz szellem, amely meg kell, hogy ujuljon bennünk? Milyen megszentelés biztositja a szent szellem által való fogantatást? 194. oldal, 195. oldal.

(45) Mit jelent az, hogy valaki szellem szerint gondolkozik? Vajjon hiányzik-e most ennél az állapotnál a tökéletesség? és miért? 195. oldal, 2., 3. §.

(46)  Mi a gondolat a „szent szó mögöt? 196. oldal, 1. §.

(47) Mit gondoljunk a félelem szelleméről és a tévedés szelleméről, és hogy szabaduljunk meg ezektől? 196. oldal, 2., 3. §; 197. oldal, 1. §.

(48)  Mit tudunk mi a hit szelleméről? Az Igazság szelleméről? A szentség szelleméről? 197., 198., 199. oldal.

(49) Vajjon kettős lény-e minden ember, azaz lehet-e rnindenkiről azt mondani, hogy van egy régi és egy uj szelleme? Ha nem, miért nem? Add a felelet bizonyítékait, 199. oldal, 2. §.

(50) Mit mond Szent Pál a test és szellem közötti harcról azoknál, akik a szellemtől fogantattak? 200. oldal.

(51) Hogyan tanittatnak Istennek a szellemtől fogantatott gyermekei a szellem által? Mondj példákat. 201. oldal.

(52)  Hogyan tudhatnak a szellemtől fogantattak olyan dolgokat, melyeket a természetes ember nem értékelhet? és miért? 202. oldal.

(53) Miért neveztetik a szent szellem Vigasztalónak? Mondj példákat a szent szellem müködésére. 203. oldal.

(54) Vajjon van-e olyasmi, ami a szent szellem kifejezés irati alkalmazásával kapcsolatban, közvetve vagy közvetlenül azt jelentené, hogy egy más Isten vagy több Isten szükséges az elvégzendő munkához? 204. oldal, 1. §.

(55.)  (Question missing. Please translate.)  Does the fact that the personal pronoun he is used in referring to the Holy Spirit imply personality?  Explain the matter. 204. oldal, 2. §.

(56) Milyen közvetitő által gondoskodik Isten a szent szellemről, a szent hajlamról? És miért neveztetik az Igazság szellemének? 204. oldal, 3. §.

(57) Mily gondolat kapcsolatos e kifejezéssel: szellemmel teljesek legyetek. És vajjon a megtelés pillanatnyi vagy hogyan történik? 205. oldal, 1. §.

[26] (58) Ha a szellemmel való betelés teljes, lehetséges-e egy további megtelés? Miért és hogyan? 205. oldal, 1. §.

(59) Fontos-e a tudás a szellemmel való megtelésnél? Eredményezi-e mindenkor a tudás a szellemmel való teljességet? Milyen szabályok érvényesülnek ennél a kérdésnél? 205. oldal, 2. §.

(60) Vajjon az „Igazság szelleme egyike-e a szellem adományainak? Egyike-e a szellem gyümölcseinek? 205. oldal. 3. §.

(61) Mutasd ki hogyan ábrázolja ezeket a kérdéseket a szöllőtő. 206. oldal, 1. §.

(62) Magyarázd meg a szent szellem „gyümölcsei és adományai közötti külömbséget. 206. oldal, 2. §.

(63) Sorolj fel nehányat a „szellemi adományok közül és nehányat a „szellem gyümölcsei közül. Mutasd ki, hogy miért és hogyan vannak ezek a dolgok ugy, ahogy vannak. 207., 208. oldal.

___________

IX. TANULMÁNY
___________

A KERESZTSÉG A KIBÉKÜLÉS SZELLEMÉNEK

TANUBIZONYSÁGA ÉS PECSÉTJE

(1) Mily különleges gondolatot jelez a „Pünkösd napja? 209. oldal.

(2) Miért neveztetik a szent szellem áldása az „elfogadás szellem-ének? Kik fogadtatnak el? És miért? 210. oldal.

(3) Hogyha az van mondva, hogy Isten szent szelleme kiöntetett, jelenti-e ez a személyiség gondolatát vagy nem? Kiöntettek-e valaha személyek vagy kiönthetőegy személy? Kiönthető-e egy szellem vagy befolyás? 210. oldal.

(4) Hogyha az Atya, a Fiu és a szent szellem tényleg, amint némelyek álitják, „személyre egyek, hogyan kaphatta a Fiu, a szent szellemet az Atyától és hogyan önthette azt ki, nem-e sokkal ésszerübb és nem-e sokkal összhangzatosabb az Iratok tanitásaival, ha ugy értjük a dolgot, hogy az Atya egy személy, hogy a Fiu egy másik személy, egymástól külön és külömböző és mégis egyek abban az értelemben, hogy teljesen harmoniában vannak? És nem-e ésszerübb, ha azt hisszük erről a szent befolyásról, erről az isteni hatalomról, mint amely a minden kegyelem forrásától az Atyától ered és miután kellően a Fiuhoz eljutott, teljesen felmagasztaltatott isteni dicsőséggé és hatalommá? És nem-e helyes, ha hisszük, hogy a Fiu megkapta ezt a szent szellemet, mint Védelmező és Szószoló a „hit háztartása részére és az ő teste tagjai az Egyház részére és ezt reájuk forditotta. 211. oldal, 1. §.

(5) Egyesek kivánják, hogy a keresztyének uj pünkösdi áldásokért imádkoznak. Iratszerü-e ezen állitás vagy nem. Sorold fel az indokokat. 211. oldal, 2. §.

(6) Mi volt a szent szellem első keresztelése és mi volt ennek a hatása? És hogyan nyilvánult ez meg? 211. oldal, 3. §.

[27] (7) Ki keresztelte meg Jézust a vizzel? Ki a szent szellemmel? Ki keresztelte meg az Egyházat pünkösdkor? 212. old., 1. §.

(8) Mi volt a szellem keresztelésének külső jele Jézus esetében? Mi az Egyház esetében pünkösdkor? Mi az első megtért pogánynak, Kornéliusnak az esetében? 212. oldal, 2. §; 213. oldal, 1. §.

(9) Miért volt latható a szent szellem különös megnyilvánulása Kornéliusz esetében? 213. oldal, 2. §.

(10) Hogyha Kornéliusznak nem adatott volna meg a szellem által való keresztelésnek különleges megnyilvánulása, mi lett volna ennek hatása mindnyájunkra, akik születésnél fogva pogányok vagyunk és nem zsidók? 213. oldal, 3. §.

(11) Tudunk-e a szent szellem valamely más kereszteléséről, mint erről a háromról, amely az Evangéliumi korszakra vonatkozik? És nem vagyunk-e megfosztva némi áldástól, amenynyiben nincs ilyen kitöltetésünk? Ha nem, miért nem? Magyarázd meg ennek a filozofiáját. 214. oldal, 1. §; 215 oldal, 1., 2. §.

(12) Milyen viszony van a vizzel való keresztelés és a szent szellem keresztelése között, amelyről most beszélünk? 215. oldal, 3. §.

(13) Minek tekintsük egyesek nézeteit, akik az Iratokkal ellentétben imádkoznak és könyörögnek pünkösdi áldásért? 216. o.

(14) Lesz-e valaha egy uj keresztelés a szent szellem által? Ha igen, mikor, hol és kin? 217. oldal.

(15) Mi lesz e szellem keresztelésnek a hatása? 217. oldal, 3. §.

(16) Vajjon a szent szellem kitöltése minden testre jelenti-e, hogy mindenki befogadtatik az Istennel való örökös barátságba? 218. oldal, 1. §.

(17) Van-e valami különös Jóel próféciájának a nyelvezetében? Mondd ezt el. Azután magyarázd meg e kijelentést összhangban az Iratokkal. 219. oldal.

(18) Milyen értelemben vehetjük azt, hogy a régiek azt mondották, hogy álmokat álmodtak, mint a régi érdemesek, akiknek a filozofiája a még csak beteljesedendő csudálatos milleniumi tények határezatlan látásamegjelenése volt.

(19) Milyen érelembent mondhatjuk, hogy jövő fiatal emberei világosan és tényleg fogják látni azokat a dolgokat, amelyeket a régiek csak határozatlanul „megálmodtak? 220. oldal, 1. §.

(20) Vajjon a szent szellem, amely a Millenium alatt megadatik, Istennek ugyanaz a szelleme, hatalma vagy befolyása lesz, melynek a keresztyének a mostani korban örvendenek? 220. oldal, 1. §.

(21) Vajjon azok, akik megkapják, hasonlóan kivettetnek a világgal való harmóniából? Miért nem?

(22) Vajjon a szellem keresztelése kerülni fog-e a keresztelteknek szenvedésbe és önmegtagadásba, mint ahogyan a szellem keresztelése most érinti az Egyházat? Ha nem, miért nem? 220. oldal, 2. §.

(23) Vajjon a Millenium alatti keresztelés jelenteni fogja-e, mint most a szent szellemmel való fogantatást és a természet megváltoztatását? Ha nem, miért nem? 220. oldal, 3. §.

(24) Mit fog ez jelenteni? 221. oldal.

[28] (25) Vajjon a mi Urunk testben a második Ádám volt-e? 221. oldal, 3. §.

(26) Mikor lett a mi Urunk a második Ádámmá? Idézd az Iratszerü bizonyítékokat és magyarázd meg, hogy a második Ádám egy szellemi lény, hogyan lehetett az emberiség Atyja földi állapotában?

(27) Ha nem is kell imádkoznunk uj pünkösdért vagy a szellem kereszteléséért, imádkozhatunk-e a szent szellem teljességéért? 222. oldal, 1. §.

(28) Idézz egy iratot, amely feljogosit minket arra, hogy imádkozzunk a szent szellemért. 222. oldal, 2. §.

(29) Vajjon jön-e csudaszerü felelet az ilyen imákra vagy pedig mily módon várhatjuk, hogy a kereső találni fog és a zörgetőnek megnyittatik az áldás ajtaja? 223. oldal, 1. §.

(30) Több szükséges-e, mint az ima a szent szellem elnyeréséhez? Ha igen, mi az, ami még fontosabb? 223. oldal, 2. §.

(31) Idézz egy iratot, amely arra buzdit minkét, hogy megteljünk Isten minden teljességével. 224. oldal, 1. §.

(32) Mikor a mi Urunk megmondotta nekünk, hogy a mi mennyei Atyánk méltóztatott megadni a szent szellemet azoknak, akik át kérik, lehet-e ezt ugy értelmezni, hogy az Atya azt akarta, hogy más Istenért imádkozzanak egy harmadik személyért az Istenek háromságában? Ésszerü-e az ilyen gondolat vagy kapcsolatos-e az igérettel? 224. oldal, 2. §.

(33) Hol és hogyan kell keresnünk és megtalálnunk Isten további áldásait és a szent szellemet? 225. oldal.

(34) Miért fontos a szellem tanubizonyságának a tana Isten népének? 226. oldal, 1. §.

(35) Mit jelen a Rómabeliek 8:16 versben a „mi lelkünkkel? Vajjon a szellem önmagában tesz-é tanuságot a mi szellemünkkel, hogy mi Isten gyermekei vagyunk?

(36) Miért tekintsük mi a szent szellemet más, az Atyától és Fiutól elválasztott és megkülömböztetett Istennek, hogyha a mi szellemünket nem tekintjük önmagunktól külömböző személynek?

(37) Van-e valami veszély az „érzésekben való tulzatt elbizakodásban és mi ez ellen az orvosság? 226. oldal.

(38) Idézz nehány himnuszt annak a kimutatására, hogy a kétségbeesés és nyomoruság kerekedtek felül, mutass rá az igazi nehézségre és az orvosszerre. 227. o1da.l.

(39) Magyarázd meg a külömbséget hit és hiszékenység között. 228. oldal.

(40) Hogyan nyerhetjük el a szent szellem tanubizonyságát? 229. oldal. 

(41) Hogyan bizonyosodhatunk meg róla, hogy helyesen indultunk el a mennyei uton? És hogy még rajta vagyunk? És hogy tesszük bizonyossá elhivásunkat és kiválasztásunkat? 230. oldal.

(42) Vajjon a mi „hitünk teljes bizonyossága tökéletességünkön vagy milyen dolgon alapszik? 231. oldal.

(43) Vajjon a szenvedések tanubizonysága-e a szent szellemnek Isten népénél? Ha igen, miy bizonyitékot vagy tanubizonyságot nyujtanak ezek? 232. oldal.

[29] (44) Vajjon egyformák-e az Úr ténykedései mindnyájunkkal vagy egyenlők mindnyájunkhoz? Ha nem, miért nem? 233. óldal.

(45) Miért kivánnak Isten némely gyermekei többet és miért kevésbé fegyelmezettek mások?

(46) Vajjon minden feddések bizonyitékai vagy tanubizonyságai-é az isteni nemtetszésnek? Ha nem, magyarázd meg ezek egyéb okait és ezek szolgálatait. 234. oldal.

(47) Milyen dologra kell ügyelnünk és milyen eredményeket várhatunk? 234. oldal, 2., 3. §.

(48) Idézz nehány textust a Bibliából, melyek mutatják a szellem hozzánk való bizonyságát és magyarázd meg, hogyan értendők ezek, mint bizonyságok és hogyan kell, hogy befolyásolják életünket? 235. oldal.

(49) Mit tanusitottak a mi Jézus Urunk tapasztalatai a nála lévő isteni kegy tekintetében? Magyarázd meg az ő szenvedéseit, mint amelyek teljes összhangban vannak a szellem tanubizonyságával? És mutasd ki, hogyan feleljen meg a mienk? 236. oldal.

(50) Vajjon a szellem bizonysága ugyanaz lett volna a mi Urunknál, hogyha ő más utat követett volna? 236., 237. oldal.

(51) Magyarázd meg 1 János 5:4 versét annak a kimutatásával, hogy mennyiben tanubizonyság ennek beteljesedése és kire vonatkozik? 237., 238. oldal.

(52) Vajjon a mi tudásunk a szent dolgokról vagy az eljövendő dolgokról tanubizonyság vagy bizonyiték? 238. oldal.

(53) Mit csináljon minden keresztyén a szellem bizonyságáért? 239. oldal.

(54) Vajjon tanubizonysága lesz-e a szent szellem a Milleniumi korszak megtértjeinek? Ha igen, ugyanaz lesz-e a bizonyság, mint nálunk vagy mi tekintetben fog külömbözni? 239. oldal, 3. §.

(55) Magyarázd meg a külömbséget a szellem igazi bizonysága és az érzésekre való elégtelen támaszkodás között. 240. old.

(56) Miért örvendjenek azok, akiknél meg van az igazi „bizonyság“ és miért keressék azok, akiknél nincs meg? 241. oldal.

(57) Mi szentelendő meg a szent szellem által? És mily lépések szükségesek e célból? 241., 242. oldal.

(58) Mit gondolt Szent Pál azon imájával, hogy Isten szentelje meg az ő népét „teljesen?

(59) Vannak-e a megszentelésnek fokozatai? És vajjon könynyen érhetők-e el e fokozatok? 243. oldal.

(60) Magyarázd meg, mit jelent e kifejezés „ujteremtés Jézus Krisztusban? 243. oldal, utolsó §.

(61) Elérhető-e a szent szellemmel való megtelés? Ha igen, hirtelen vagy fokozatos-e ez az elérés? 244. oldal, 1. §.

(62) Mondhatnók-e helyesen, hogy egy szellemi személlyel telünk meg? És megtölthetne-e ez a személy sok személyt személyiségének a megtartásával? Egy szóval: osztható-e a személyiség? 244. oldal, utolsó  §.

(63) Hogyan ábrázolja az apostol a szent szellemmel való megtelésünket? Mutass rá az alkalmazásra. 245. oldal.

(64) „Megtelhetünk-e a szent szellemmel az isteni feltételek­hez való alkalmazkodás nélkül? És alkalmazkodhatunk-e anél- [30] kül, hogy e feltételeket ismernők? És megismerhetjük-e a feltételeket Isten Igéjének tanulmányozása és ennek való engedelmessége nélkül? 245. oldal, 2. §; 246. oldal, 1. §.

(65) Vajjon a szellem megpecsételése ugyanaz, mint a szellem tanubizonysága?

(66) Mit jelent a szellem pecsétje? Mikor és hogyan éretik el? Hirtelen vagy fokozatosan? 246-248. oldal.

__________

X. TANULMÁNY
_________

A JÓZANSÁG SZELLEME

(1) Ebben a textusban: Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten, hanem erőnek, szeretetnek, józanságnak a lelkét. (2 Tim. 1:7) Mi az ellentét? Mi az ellenkezője a józan ész szellemének? 209. oldal, 1. §.

(2) Azt kell-e értenünk, hogy az ezen Iratban emlitett négyféle szellem személyek-e? vagy egyesek ezek közül személyek-e vagy pedig csak a léleknek merő tulajdonságai, amelyek személyekre vonatkozhatnak, akik emberi vagy szellemi fokon vannak? 249. oldal, 1. §.

(3) Ha a keresztyénben a félelem szelleme van, minek tulajdonitandó ez? Mi hiányzik benne, hogyha az ő lelke ilyen erő, szellem vagy befolyás alatt áll? És mi a szellem vagy lélek ilyen nem kivánatos állapotának az orvosszere? 249. oldal, 2. §.

(4) Vajjon Krisztus szelleme csak az erős lelküeket és az erős testüeket ejti hatalmába vagy pedig a gyenge lelkűeket és a gyenge testüeket is? Mi mindenik esetében az eredmény? Sorold fel az Iratszerű bizonyitékokat. 250. oldal, 1., 2. §.

(5) Az idézett textusban mit jelent az „erőnek lelke? Testi, szellemi vagy milyen erőre vonatkozik? 250. oldal, 3. §.

(6) Hasonlóképpen magyarázd meg a szeretetnek lelkét ugyanabban a textusban. Természetes vagy milyen fajta szeretet ez? Hogyan müködik? Megmarad-e vagy elmulik? Idézd az Iratot. 250. oldal, 3. §.

(7) Vajjon az Úr népe természetszerüen józanabb eszüek elelkileg egyensulyozottabbakmint a többi világ. Átlagban hogyan hasonlithatók össze? 251. oldal, 1. §.

(8) Mi az Igazságnak a hatása a teljesen megszentelt és a szent szellem és az isteni gondolat által fogant hivőre? Milyen ő az átlagémberrel összehasonlitva? 251. oldal, 2. §.

(9) Magyarázd meg, hogy van az, hogy oly külömböző lelkek vannak és mondd meg, hogy van-e sok nagyon józan eszü ember. Idézd az Iratokat. 251. oldal, 3. §.

(10) Mik a megbillent lelki egyensulynak az okai és mily módon javitja meg a szent szellem a természetes gygengeségeket és a lelki fogyatkozásokat? 252. oldal, 1., 2. §.

(11) Mondj példát arra, hogy a józan ész szelleme hogyan helyesbbiti a tökéletlen itéletet? 252. oldal, 2. §.

[31] (12) Mondj nehány példát a szellemi józantalanságra, amely a világnál és gyakran az Egyháznál is előfordul. 253. oldal, 1. §.

(13) Az elmegyógyintézetek statisztikája szerint mi a legáltalánosabb elmebeli fogyatkozás és, vajjon ugyanezen elmebeli fogyatkozás a keresztyének sajátja-e? 254. oldal kezdete.

(14) Mi szükségesebb az embereknél: a test, az erkölcsök vagy a józan ész helyreálliltása? És mi köze az utolsónak az első kettő kiigazításához? 254. oldal, 2. §.

(15) Mily lelki tulajdonság forrása a világ és a keresztyén legnagyobb zavarának? Mi az Iratok szerint a védekezés vagy az orvosszer? 254. oldal, 2. §.

(16) Mi az ellenszere a félelem lelkének“ nevezett megmérgezett állapotnak? Idézd az Irati ellenszert. 255. oldal, 1., 2. §.

(17) Megjavitja-e az Igazság szelleme az elbizakodottságot és a kishitüséget. Hogyan? Idézd az Iratokat. 255. oldal, 3. §.

(18) Miért van az, hogy a mennyei remények és igéretek egyesekre hatással vannak, másokra pedig, akik hasonló müveltségüek és egyébként értelmesek, nem? Magyarázd meg ennek a filozófiáját. 256. 257. oldal.

(19) Mi a józanság lelkének“ a felelete a mi Urunk e kérdésére: Mit adna az ember cserébe az ő lelkéért“, lényéért és létezéséért? 258. oldal, 1. §.

(20) Hogyan menekülhetünk meg az üres beszélgetéstől és hogyan ad a józan ész uj szempontot az élet minden dolgának? 258. oldal, 2. §; 259. oldal, 1. §.

(21) Mely vágyakat korlátoznak a mennyei igéretek és melyeket bátoritanak és fejlesztenek? Idézz Iratokat e kérdésre és alkalmazd ezeket. 259. oldal, 2., 3. §.

(22) Mutass rá arra a filozófiára, hogy a józanság lelke hogyan mélyiti és szélesiti a jellemet. Mi áll ennek az utjában? Idézd az Iratokat. 260. oldal, 1. §.

(23) Hogyha türelem, rokonszenv, nemeslelküség, szeretet, istenesség a józan ész elemei, mutasd ki, hogyan lesznek e tulajdonságok fejlettebbek és megbecsültebbek? 260. oldal, 2. §.

(24) Mi a józanság lelkének a hatása az otthonban? Hogyan müködik ez? Mi az inditó oka vagy rugója? 260. oldal, 3. §.

(25) Vajjon a józanság lelkének a szelleme jobb férjjé vagy feleséggé, jobb nővérré vagy fivérré jobb slővé vagy gyermekké teszi-e a birtokosát? Miért igen vagy miért nem? Add e kérdés filozófiáját? 261. oldal.

(26)  A józanság szellemének mi a bizonyos hatása? 262. oldal, 1. §.

(27) Idézz egy bizonyitékot az emberi itélet jézantalanságára. Idézd az irati intést, amely a fogyatkozást érinti. 262. oldal, 2. §.

(28) Kinek lehet meg most ez a szelleme és van-e remény hogy a jövőben másoknál is meg lesz? Idézd az iratokat. 262. oldal, 3. §

29) Van-e valami, ami sejtetné vagy bizonyitaná, hogy a józanság lelkének a szelleme, a bölcsesség szelleme, a józan ész szelleme szellemi lény, amely belénk száll vagy pedig egyszerüen csak okulás a helyes, józan gondolkodás alapja? [32]

__________

XI. TANULMÁNY
__________

A KIBÉKÜLÉS SZENT SZELLEME

FELTÉTELEZETT ELLENVETÉSEK MEGVIZSGÁLÁSA

(1) Lehetséges-e, hogy az Iratoknak a Szentháromság hivők által való leforditása értelmet és szint adjon az ő munkájuknak? Áll-e ez az átdolgozott forditásra is? 263. oldal.

(2) Hol olvasunk a szent szellem kioltásáról? Idézd az Iratot. 264. oldal, 1. §.

(3) Hol beszél az Irás arról, hogy meg vagyunk pecsételve a szent szellemmel? Mit jelent ez? 264. oldal, 2. §.

(4) Beszél-e az Irat a szent szellem próbára tételéről? Milyen gondolatot ébreszt ez fel? 264. oldal, 2. §.

(5) Idézz egy iratot, amely az Igazság szellemére utal, mint amely eljövendő dolgokról beszél és ezeket mutatja, meg. 265. oldal, 1.§.

(6) Mikor előzőleg vizsgáltuk meg ezt a textust, miről bizonyosodtunk meg jelentését illetően? 170. oldal.

(7) Milyen körülmények között mondotta a mi Urunk ennek a textusnak a szavait? Mi volt e körülmények hatása az apostolokra? És miért igért ő nekik egy Vigasztalót? 265. oldal.

(8) Magyarázd meg a mi Urunk gondolatát a Vigasztalónak ezen igéretében az Igazság szellemét. Gondolt-e ő más személyre, mint önmagára? Ha igen, mily módon tölthetné be egy más személy az ő helyét? 266. oldal, 1.  §.

(9) Az Igazság szelleme, Jézus szelleme vagy az Atya szelleme vagy mindkettő volt-e ez vagy pedig egy tőlük egészen külömböző és elkülönitett szellemi lény volt-é ez? 266. oldal.

(10) Mit értettek a tanitványok az igéretből? 266. oldal, 2., 3. §.

(11) A „szent lélek“ kifejezésben mi a lélek értelme? 169. old.

(12) Olvasd el János 14:26 versét. Magyarázd meg hogyan volt küldhető a „szent lélek“ és mit jelentenek az ilyen kifejezések, mint „a bün a szent szellem ellen“, „öntsd ki a szent szellemet“ stb. 267. oldal.

(13) Mi a jelentése annak a kifejezésnek, hogy Isten elküldi a szent szellemet az ő (Jézus) nevében? Miért nem az Atya saját nevében? 267. oldal.

(14) Vajjon az Atya szent szelleme müködött-e, mint Vigasztaló a mi Jézus Urunknak? Ha igen, hol és hogyan? 268. oldal, 1. §.

(15) Vajjon az Atya akarartának és az eljövendő dolgoknak az ismerete megvigasztalja-e a természetes embert vagy csak az ujteremtést? Miért? 268. oldal, 1. §.

(16) Hol olvassuk ezt: „És megtelének mindnyájan szent lélekkel és kezdének szólni más nyelveken, amint a lélek adta nékik szólniok?“ 268. oldal, 2. §.

(17) Magyarázd meg a szellem kettős tevékenységét ebben a textusban, először, amint birták vagy megtelének azzal, amint beszélt általuk? 268. oldal, 8. §.

[33] (18) Kit vádolt meg Szent Péter, hogy hazudik a szent szellemnek? Idézd az Iratot. 269. oldal, 1. §.

(19) Hogyan töltötte meg a Sátán a gonosztevő szivét? Vajjon ő személyesen ment be az emberbe? Jelen van-e a Sátán mindenütt személyesen? És minden hazugban és gonosztevőben? Hogyan lehene az, ha csak befolyása által nem? 269. oldal, 2. §.

(20) Szent Péter beszél a szent szellemnek való hazudozásról. Miért nem mondotta ő, hogy Istennek hazudik vagy az Igazság ellen hazudik? 269. oldal, 2. §.

(21) Szent Péter mondotta: „Miért liogy megegyeztetek, hogy az Úrnak lelkét megkisértsétek.“ Hol van ez megirva? 270. oldal, 1. §.

(22) Hogyan kell értenünk ezt a kérdést az Úr szellemének megkisértéséről. 270. oldal, 2. §.

(23) A mi Urunk bünt emlit a szent szellem ellen? Hol? Idézd és olvasd fel ezt a helyet. 270. oldal, 3. §.

(24) Azt akarta-e a mi Urunk tanitani, hogy a szent szellem az Atyánál vagy Fiunál külömb személy? Ha nem, miért a kijelentés e formája? 270. oldal, 4. §.

(25) Fogadta-e a mi Urunk a hatalmat, amelyet ő használt és amelyet az Atyának tulajdonitott, mondván, hogy Isten hatalmával üzte az ördögöt. 270. oldal, 5. §.

(26) Magyarázd meg ezt az Iratot a maga egészében. 271-273. oldal.

(27) Hol olvassuk: „Monda pedig a lélek Filepnek, járulj oda és csatlakozzál ehhez a szekérhez.“ 273. oldal, 2. §.

(28) Van-e valami ezen a helyen, amely arra engedne következtetni, hogy a szellemi befolyás vagy hatalom, amely Filepet irányitotta az Atyán vagy Fiun kivüli volt? Van-e ebben valami bizonyiték egy más Istenről? 273. oldal, 3. §.

(29) Van-e bizonyiték egy másik Istenről e kijelentésben: „Monda neki a lélek: Ime három férfiu keres téged.“ (Cselekedetek 10:19) Hogyan értendő ez a hely? 274. oldal, 1. §.

(30) Monda a szent lélek: „Válasszátok el nekem Barnabást és Saulust a munkára, amelyre én elhivtam őket.“ Hol találhatók e szavak és mit jelentenek? 274., 275. oldal.

(31) Hal van ez megirva: „Mert tetszik a szent léleknek és nékünk és mit jelent ez az Irat?

(32) Hogyan tiltotta meg a szent lélek az apostolnak, hogy Ázsiában hirdesse az Igét? Foglald össze és idézd az Iratokat. 276. oldal.

(33) Hol olvassuk: „A szent lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én rám fogság és nyomoruság következik.“ 177. oldal.

(34) Mit jelent ez? Mondd el a részleteket és idézd az Iratokat.

(35) Hogyan tette meg a szent lélek Efézus véneit felügyelőkké az Egyházban? 278. oldal.

(36) Az apostol a saját maga prédikálásáról: „Nem oly beszédekkel. melyekre emberi bölcsesség tanit, hanem amelyekre a szent élek tanit.“ Hol találhatók e szavak? Mit jelentenek? 279. oldal.

(37) Hol olvassuk: „Érzéki ember nem foghatja meg Isten [34] lelkének dolgait“ stb. Hol van ez az Irat? Mit jelent? Add a kérdés filozófiáját. 279. oldal, 3., 4. §; 280. oldal.

(38) Olvasd el 1 János 2:20, 27 verseit. Mily gondolatot fejeznek ki a kenet szavak ezekben a textusokban és hogyan alkalmazhatók ezek az Egyházra? 280., 281. oldal.

(39) Mit jelent a kenet szó? Mi a kenet görög szava és annak jelentősége? 284. oldal, 3. §.

(40) Vajjon e szavak a szellem kenete alkalmazhatók-e személyre vagy pedig csak hatalomra vgy befolyásra? 282. oldal. 1. §.

(41) Ki a szent ebben a kifejezésben: „Kenet a Szenttől?“ 282. oldal, 2. §.

(42) Idézz más Iratokat, melyek a szent szellem kiöntéséről, kenetéről stb. beszélnek. 282. oldal, 2. §.

(43) János 2:20 versben a szó ezt jelenti, hogy azok, akiknél meg van a kenet, „tudnak minden dolgot“, mindent tudók. Mit tudsz e kijelentésről? Add ennek egy elfogadhatóbb forditását. Ugy van-e a forditásban, mint a legrégibb kéziratosban? 282. oldal, 3. §.

(44) Mi e szavak igazsága és jelentése: „nincsen szükségetek arra, hogy valaki tanitson titeket.“ 283. oldal, 1. §.

(45) Ahogy a közhasználatu forditásban visssza van adva, nem jelentene ez a hely ellentmondást sok egyéb hellyel? Idézz nehányat ezekből. 283. oldal, 2. §; 284. oldal, 1., 2. §.

(46) Állitólag mikor írta János ezt a levelet? Monddj el valamit ennek az időnek világbeli állapotairól. 285. oldal.

(47) Milyen osztályra utalt az apostol azokra, „akik elcsábitanak benneteket?“ (26. v.) 286. oldal, 1. §.

(48) Add e szöveg 27-ik versének körülirását. 286. oldal, 3. §; 287. oldal, 1. §.

(49) Hol van megirva „maga a lélek esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal“ és milyen szellemre történik itt utalás? 287. oldal, 2. §.

(50) Általában hogyan értik félre ezt az Iratot? 287. old., 3. §.

(51) Azzal az elmélettel, hogy ez a szent lélek az egyforma három Isten egyike, ésszerü-e feltenni, hogy nehezére esne bármit kimondania? 288. oldal, 1. §.

(52) Vajjon az a népszerü gondolat, hogy az Atyát és Fiut a szent lélek, mint egy másik személy által kell megközelitenünk, ésszerü-e és összhangban van-e más Iratokkal? 283. old. kezdetén.

(53) Hogyha a fohászkodás kimondhatatlan, hogyan lehetséges egyáltalában fohászkodás? Miben van e textus tévedés a rendes felfogás szerint? Add ennek részletes magyarázatát és idézd az iratokat. 288., 289., 290. oldal.

(54) A szent szellemről olvassuk: „Megfeddi a világot bün, igazság és itélet tekintetében.“ Hol találhatók e szavak és miért történik utalás a szent szellemre a himnemü személyes névmásal? 170., 171., 291. oldal.

(55) Azt jelenti-é ez az Irat, hogy a szent szellem a bünösökben megfeddésükre és megjavitásukra müködik? 291. old., 1., 2. §.

(56) Ha pedig csak az Egyházban müködik, a szellemtől fógantattokban, mit jelentene ez a szöveg? 291. oldal; 3. §.

[35] (57) Magyarázd meg, hogyan feddi meg a szent szellem a világot, milyen befolyást gyakorol erre és mondd el ennek külső bizonyitékait. 292. oldal.

(58) Mi tekintetben a világosság gyermeke“ az Úr népe és kit világositanak meg és mi a megvilágositó hatalom? 293. oldal.

(59) Emlits nehány dolgot, melyeket a szent szellem megfedd a világosság gyermekei által. Vajjon a világ ilyen megfeddése a fő munkája-e a szent szellemnek ebben a korban és fő munkája-e az Egyháznak, vagy nem? 294. oldal.

(60) Mondj példát, hogy a szent szellem világossága hogyan lehet sötétségge, a világosság gyermekeiben? 294. oldal, 2. §.

(61) A Biblia mely versében van szembe állitva Isten szelleme az ántikrisztus szellemével? 295. oldal, 1. §.

(62) Személy-e az antikrisztus szelleme? Ha nem, mi a következtetés Isten szellemét illetően, ha összehasonlitjuk őket? 295. oldal. 2. §.

(63) Hogyan próbáljuk meg a lelkeket?“ És vajjon mind a kettő az Igazság szelleme és a tévedés szelleme meg vannak-e személyesitve az emberi közvetitők, tanitók stb. altal? 295. oldal, 2. §.

(64) Idézz egy általános Irati textust a hamis, az igaz és hamis tanitókra vonatkozólag, amely az Ántikrisztus szellemére utal, mint amely nem vallja Jézus eljövetelét a testben. 295. oldal 1. §.

(65) Mondj példát olyan tanitásokra, amelyek tagadják, hogy a mi Urunk eljött a testben és amelyek ezért Krisztus tanaival ellentéteseknek, azokkal szembenállónak osztályozandók. 296. oldal, 1., 2., 3. §; 297. oldal 1. §.

(66) Mily ellenvetés támasztatik néha e textus forditásával szemben? Magyarázd meg részletesen a dolgot és mutasd ki, hogy a forditás jól van alátámasztva. 297. oldal, utolsó §; 298. o. 1. §.

(67) Mondd el Rinehart tanár görög szövegbeli meghatározását. 298. oldal, 299. oldal.

(68) Szükséges-e hinni, hogy Krisztus eljött a testben, hogy következetesen higyjünk a Váltságban? Ha igen, hogyan és miért? 299. oldal, utolsó §.

____________

XII. TANULMÁNY
__________

A KIBÉKÜLÉS TÁRGYAAZ EMBER

(1) Milyen két általános felfogás van azon kérdés faleleténél, hogy mi az ember, hogy Isten gondját viseli? És mi e kérdésre vonatkozó tudásunk helyes alapja? És miért van ez a tudás? 301. oldal.

(2) Magyarázd meg ezt a két népies elméletet: az „Igazhitüt“ és a Tudományost.“ 302-304. oldal.

(3) Mi a jelentősége annak a megértésnek, hogy mi az ember, az ember bünéért való kibéküléssel kapcsolatban? 302. oldal kezdetén.

[36] (4) Miért kell elvetnünk a két általános felfogást és a Biblia bizonyitékát elfogadnunk az ember természetét illetően? 304. oldal, 3. §.

(5) Idézz nehány e kérdésre vonatkozó és gyakran félreértett és helytelenül alkalmazott szöveghelyet és mutass rá azok igazi jelentésére. 305-307. oldal.

(6) Vajjon állat-e az ember, amint a tudósok azt állitják? És mi az „állat“ szónak a jelentése? 307. oldal, 2. §.

(7) Mi a kapcsolat vagy a hasonlat az ember és az alsóbbrendü állatok vadak, madarak, halak stb. között? És kapott-e az ember eleinte egy különös isteni szikrát fogantatásakor vagy bármikor? 307. oldal, 2., 3. §.

(8) Milyen elmélet alapszik azon az állitáson, hogy minden emberi lény isteni szikrát kap? 307. oldal, 4. §.

(9) Minek tekintik az iratok az embert hány részből vagy elemből állanak? 308. oldal, 1. §.

(10) Lélek-e a test? Lélek-e a szellem? Magyarázd meg mit jelent az „élet lehellete.“ Mutass rá az ember és az állat életlehelletének a külömbségére. 308., 309. oldal.

(11) Vajjon minden emberi lényt a Mindenható külön-külön teremtette-e? Felelős-e ezért Isten hülyék születéséért és az emberi-nem általános összhangtalanságáért és tökéletlenségéért vagy mi a magyarázat? 309. oldal.

(12) Beleoltott-e Isten az emberbe isteni szikrát, melyet ez utódaival megoszt vagy mi a titka az ember fölényének az állatokkal szemben? 310. oldal.

(13) Fejtsd ki egy kissé: mi az ember szelleme mit jelent ez a szó? 310., 172. oldal.

(14) Hasonlitsd össze és állitsd szembe egymással az ember szellemét Isten szellemével. 311. oldal.

(15) A szellemtől fogantattakról, az Elsőszülöttek Egyházáról, ezen Evangéliumi-korszak alatt az van mondva, hogy a szellemben vannak, szellemiek birtokában uj léleknek vagy uj szellemnek stb. Magyarázd meg e szavak értelmét és mutass rá a külömbségre ezek és a többi emberiség a természetes ember között ebben a tekintetben. 311. oldal, 1. §.

(16) Mondj példákat a szellem szó használatára az ujszövetségben, osztályozd és magyarázd meg ezeket. 312., 313. oldal. 

(17) Mit mondhatunk a szellem szóról az emberiséget illetően az ó-szövetségben? 314. oldal.

(18) Idézd az ó-szövetség Iratait, az életlehelletét vagy megelevenedést illetően és magyarázd meg ezeket.

(19) Idézd az ó és ujszövetség Iratait, ahol a ruach, szellem lelket vagy akaratot jelent. 318., 319. oldal.

(20) Magyarázd meg a héber nesamah életlehellete szó Irati használatát. Idézd az iratokat és elemezd azokat. 319., 320. oldal.

(21) Ha azt olvassuk: „lett az ember élő lélekké“, miért oly sok a nehézség e kifejezés megértésénél? 320. oldal.

(22) Add a methodista püspök meghatározását a lélekről és mondd meg, hogy képviseli-e helyesen a kérdés az ugynevezett orthodox nézetet és fejtsd ki ezt. 321. oldal. 1. §.

[37] (23) Mi alapja van ilyen különleges okoskodásnak? 321. oldal, 2. §; 322. oldal, 1. §.

(24) Az embernek van teste és szelleme, de van-e lelke vagy lélek-e az ember? 322. oldal, 2. §.

(25) Mi az értelme a „lélek“ szónak, ahogy az Iratokban előfordul? 232. oldal, 3. §.

(26) Van-e lelke a léleknek vagy lélek-e a lélek. És mért? Mit mondanak az Iratok az ,alsóbbrendü állatokról és a. lélek tulajdonságairól. 323. oldal, 1. §.

(27) Mondj példát az Iratokból az élő lélek“ kifejezés alkalmazására az alsóbbrendü állatoknál és magyarázd meg miért marad ez rejtve az angol olvasó előtt? 323. oldal, 2. §.

(28) Sorolj fel tiz Iratot, melyekben a „lélek“ szó ez alsóbbrendü állatokra vonatkozik. 324. 325. oldal.

(29) Vajjon az a tény, hogy az összes állatok, a béka és a cethal, az egér és az elefánt, lelkek, jelenti, hogy ezeknek feltámadás vagy más valami folytán jövendő életük lesz? 326. oldal, 3., 4.  §.

(30) Miben áll a külömbség az emberi és az állati lelkek között? 326. oldal, 5. §.

(31) Hogyha a gondolkodás képessége bizonyos fokig ép ugy meg van az alsóbbrendü állatoknál, mint az embernél, hol huzzuk meg a határvonalat az állati lélek, amelynek nincs jövőbeli reménye és a megváltott emberi lélek között, melynek van jövője?

(32) Mik az igazi külömbségek és mik nem azok az alsóbbrendü állatok és az emberek között? 327. oldal, 1., 2., 3. §.

(33) Mely vallástudomány tanitja, hogy az emberi lélek elpusztithatatlan és mily tekintélyre támaszkodik ez az állitás?

(34) Mit tanitanak az Iratok erről a kérdésről? Idézz bizonyitó textusokat. 328. oldal, 1. §.

(35) Mit jelent ez az Irati kijelentés, hogy egyesek „alusznak Jézusban?“ Magyarázd meg a dolgot az Iratok világánál. 328. oldal, 1., 2., 3. §.

(36) Hogyan ábrázolja az „alvás“ a halott állapotát. Mondják-e, hogy az örökös gyötrelemben lévők elaludtak és nem tudnak róla, vagy pedig, hogy egyesek a Purgatóriumban alusznak, vagy hogy a mennyben alusznak? Ha nem, akkor mily értelemben alusznak? 329. oldal, 1., 2. §.

(37) Vajjon az eredeti halálbüntetés „alvás“ volt-e bizonyos határolt időre, amelyből lesz felébredés? Ha nem, miért használják az Iratok az aludni“ szót a halál állapotával kapcsolatban? 330. oldal, 1. §.

(38) Örökkétartó lesz-e a második halál? És „alvásnak“ mondják-e az Iratok? Ha nem, miért nem? 330. oldál, 1., 2., 3., 4. §.

(39) Magyarázd meg a külömbséget az Ádámi halál és a Második Halál között az Irati bizonyitó textusok stb. elsorolásával. 331., 332. oldal.

(40) Milyen két nehézség homályositotta el a Bibliatanulót a lélek kérdése tekintetében? 333. oldal, 2. §.

(41) Van-e ma pótsegitségünk a kérdés Igazságának a kuta- [38] tásánál?  Ha igen, melyik e segitség egyike, másika? 334. ol­dal, 1. §.

(42) Hányszor fordul elő a lélek“ szó az ó-szövetségben a héber nefes szóról forditva? 334. oldal, 2. §.

(43) A nefes szó mindig egy ugyanazon angol szóval van forditva a Bibliában? Ha nem, hányszor van másképen forditva? 334. oldal, 2. §.

(44) Mondd el az egyes szavakat, amelyekkel a nefes forditva van az angol Bibliában és hányszor mindenikkel'? 334. oldal, 2. §.

(45) Az ó-szövetségben, ahol a görög pszuché az érző lény vagy lélek kifejezésére fordul elő és amely a héber nefes szónak felei meg, hányszor fordul elő a pszuché szó és hogyan van forditva? 335. oldal, 1. §.

(46) E forditások és helytelen forditások egyformán segitsé­günkre vannak-e vagy hátrányunkra vannak-e? 335. oldal, 2. §.

(47) Mely forditások hozzák nagyón komoly zavarba az embert? Idézd a helyeket. Mondjál idezeteket és mutass rá a helyes értelemre. 335-338. oldal.

(48) Magyarázd meg a lélek és szellem jelentését egymással való összehasonlitásában és mondd meg, hogy fenforog-e a tévedés veszélye, ha feltesszük, hogy a test a lélek és mutasd ki az Iratokból, hogy ezek nem egy és ugyanaz a dolog. 338. oldal, 9., 10. §.

(49) Vedd elő az embernek 1 Mózesben előadott teremtési történetét és magyarázd meg teremtésének a folyamatát az Iratnak megfelelően külömböző részeit és lélekké való tökéletesitését. 339. oldal.

(50) Az ember fölénye az állattal szemben, jobb szellemnek, jobb testnek, jobb léleknek vagy minek az eredménye? 340. oldal, 1. §.

(51) Az előrebocsátottak világánál add az emberi lélek meghatározását. Mutasd ki rajta a halálnak a hatását. 340. old., 2. §

(52) A test, az élet vagy a lélek az, amely meghal? Támaszd alá bizonyitékokkal a feleleteket. 341. oldal, 1., 2. §.

(53) Ábrázold az emberi testet, életet és lelket egy gyertyával, égésével és kioltásával. 342., 343. oldal, 1. §.

(54) Létezik-e olyan dolog, mint egy szellemi lélek? Ha igen, magyarázd meg a külömbséget ez és az emberi lélek között és add a gyertyának a képét. 343. oldal, 2. §.

(55) Ird le a feltámadás folyamatát és mutass rá, hogyan fog helyreállittatni a személyes azonosság vagy lélek, noha a  est nem fog helyreállittatni. 343. oldal, 3. §.

(56) Fenforog-e az azonosság veszélye, hogy a feltámadottak nem fognak magukra ismerni? És vajjon kisebb volna-e a veszély, ha az anyag ugyanazon részei csudálatosképpen megtartatnának, helyreigazittatnának és megelevenittetnének? Nem függünk-e minden esetben csak az isteni hatalomtól? 343. oldal,  3. §.

(57)  Van-e valami az Iratokban, ami arra engedne következtetni, hogy a testek, amelyek lemennek a sirba, atomrólatomra helyre fognak állittatni? Mit mond az apostol?

(58) Idézd erre vonatkozólag az apostol szavait és magyarázd meg a dolgot. 343. oldal, utolsó §.

[39] (59) Mily értelemben tér vissza az élet lehellete“ Istenhez, aki adta? 344. oldal. 1. §.

(60) Mily értelemben adta Isten az élet szellemét? Mily értelemben vonta vissza ezt az adományt? Mily értelemben történt gondoskodás ennek helyreállitására? Ha nem történt volna intézkedés ennek helyreállitására, mi lett volna az ember állapota a halálban? 344. oldal, 1. §.

(61) Miért beszélnek az Iratok oly gyakran a halálról, mint „alvásról?“ Mondj példát arra, hogy a mi Urunk hogyan használta az „aludni“ szót utalással a halálra.“ Van-e valami feljegyzés Lázárról, hogy tudatos élményei lettek volna azon négy nap alatt, amikor el volt aludva mikor halott volt? Elhivta volna-e őt a mi Urunk e dicsőségből, hogyha ő mennyben lett volna? Áldás vagy veszteség lett volna ilyen felébredés? Add ennek teljes magyarázatát. 344. oldal, 2. §.

(62) Miért beszél az Irat a feltámadásról, mint reggelről?345. oldal, 1. §.

(63) Sorold fel a kilenc idézetet az ujszövetségből, amelyekben a halálra, mint „alvásra“ történik utalás? 345. oldal.

(64) Sorolj fel hasonló idézeteket az ó-szövetségből. 346. oldal.

(65) Vajjon a halálból „alvásból“ felébredetteknekk lesz-e valami tudatuk a halálban való elalvásuk és a feltámadásban való felébredésük között lefolyt időről? 346. oldal, utolsó §.

(66) Vajjon a feltámadás munkája valóban felébresztés lesz-e és oly nagy, vagy még nagyobb megnyilvánulása lesz-e az isteni hatalomnak, mint amilyen Ádám és Éva eredeti teremtése volt? 347. oldal.

(67) Miért „jobb egy élő kutya, mint egy halott (döglött) oroszlán?“ És hogyan használják az iratok ezt a hasonlatot, hogy ábrázolják az emberiség előtt a halál értelmét? 347. oldal.

(68) Idézz nehány iratot, amelyek mutatják, hogy a halottak nem tudnak semmit, és hogy nincs sem munka, sem tanács, sem bölcsesség a koporsóba, ahová mindenki megy.

(69) Mit értett Szent Pál ezen kijelentés alatt, hogy egyesek azt hiszik, hogy nincsen a halottaknak feltámadásuk?“ És lehetne-e a halottaknak feltámadása, ha senki sem halott hogyha mindenki, mikor meghalni látszik, valójában sokkal élőbb lesz? 348. oldal, 2-4.  §.

(70) Mit értett az apostol, mikor ezt mondta, hogyha nincsen a halottaknak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel? 348. oldal. 5. §.

(71) Mit értett Szent Pál e kijelentésével: „ha pedig Krisztus nem támadott fel, akkor a mi prédikálásunk hiábavaló és a hitetek is hiábavaló?“ 348. oldal, 5. §.

(72) Mit értett ő e kijelentésében: ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadott fel“ és az apostolok hamis tanuk voltak, akik hamis evangéliumot prédikáltak? 348. oldal, 5. §.

(73) A feltámadás melletti érvelésnél mondja-e valahol az apostol vagy céloz-e másképen, hogy vajjon a test vagy a lélek feltámadására utal? Idézz egy iratot, amely megmutatja, hogy miért? 349. oldal, 1. §.

(74) Hogyan fejezte volna ki magát az apostol, hogyha ugyan- [40] azon a nézeten lett volna ebben a kérdésben, mint az emberek többsége? 349.  oldal, 1. §.

(75) Mutasd meg, hogyan gondolta el az apostol a lélek feltámadását és hogyan tagadta a test feltámadását, amely meghalt? 349.  oldal, 2. §.

(76) A halottak feltámadásának fontosságát fejtegetvén, miért mondotta az apostol 1 Kor. 15 fejezetben (17, 18 versek), „ha pedig Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek, még büneitekben vagytok. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát? Mily értelemben veszhettek el, hogyha egyenesen a mennybe mentek és inkább éltek, mint valaha akkor, mikor halottaknak látszottak? Vajjon azok, akik azt állitják, hogy a lélek nem halhat meg, megtagadják-e ezzel a lélek vagy az érző lény feltámadását? 349. oldal, utolsó §.

(77) Miért állitják az Iratokkal ellentétben, hogy Isten igérete a feltámadásról csak a testre vonatkozik és miért vannak ezek zavarban az ihletett apostol szaval tekintetében?

(78) Hogyha, amint az el van ismerve, Krisztus halála a bünért való áldozat volt, milyen halál volt ez? És hogyha a halálban már inkább élővé lett, mint mielőtt meghalt, milyen értelemben halt ő meg a mi bűneinkért, vagy pedig mi adatott váltságdijul a vétkes elkárhozott életéért? 349. oldal, utolsó §.

(79) Azok tekintetében, akik Krisztusban, mint az ő Teste tagjai alusznak el és akik remélik, hogy részesedni fognak az Első Feltámadás dicsőségében és tisztességében, testi vagy lelki feltámadásuk lesz-e ezeknek uj testtel? 350. oldal, 1. §.  

(80) Isten szellemi lény. Mondja-e az Irat, hogy ő lélek? Ha igen, hol? 350. oldal, 1. §.

(81) Milyen filozófiájuk volt a görögöknek, amely odavezette őket, hogy elvessék Szent Pál szavait a halottak feltámadására vonatkozólag? Idézd a szöveget. 350. oldal, 2. §.

(82) Milyen mértékben árasztotta el a Plátói filozófia a zsidó­ságot a mi Urunk idejében? Magyarázd meg a dolgot szövegbeli bizonyitékokkal. 351. oldal.

(83) Miért emlékszik meg Josephus különösképpen egy olyan zsidó szektáról, amely olyan kicsi volt, hogy az ujszövetség meg sem emliti?

(84) Az örökgyötrelem része volt-e a zsidó hitnek?

(85) A mi Urunk szavai: „Mindenek élnek ő benne“ (Lukáls 20:38) gyakran idéztetnek annak a bizonyitására, hogy a halottak nem halnak meg, hanem csak látszólag halnak meg és inkább lesznek élőkké, mint valaha. Hogyan értendők e szavak? Idézd a helyet és magyarázd meg részletesen. 352. oldal.

(86) Hogyha a halál pusztulást jelent, miért beszélnek az Iratok a halottakról, mint akik elaludtak és nem, mint akik elpusztultak? 353. oldal kezdetén.

(87) 1 Thess. 5:23 versben az apostol az Egyház testéről, szelleméről és lelkéről beszél. Idézd a helyet és magyarázd meg ennek a jelentését. 353. oldal.

(88) Lehetséges-e, hogy az apostol itt ugy utal az Egyházra, mint egyénekre? Gondolhatott-e ő arra, hogy az Egyház egyéni [41] tagjainak a teste, lelke és szelleme meg fog maradni az Úr sodik Eljöveteléig? 353. oldal.

(89) Azt tartják, hogy mivel a lelkekről az van mondva, hogy a Seolba, a Hadeszbe mennek, ezért az emberi lélek valami megfogható kell, hogy legyen és tudatos a felbomlás után. Mi a Seol? Mi a Hadesz? 353. oldal, utolsó §.

(90) Hányszor fordul elő a Seol szó az ó-szövetségbeli Iratekban? Hogyan van forditva és vannak-e megbizható forditások a szavak mostani értelmének az alkalinazása mellett? Mondd el a Seol szó különféle forditásait. 354. oldal, 1. §.

(91) A Seol szó magában foglal-e valami örömöt vagy fájdalmat. Milyen fajta emberekről van mondva, hogy a Seolba, mennek? 354. oldal, 2. §.

(92) Miért van mondva, hogy a lelkek a Seolba mennek? Mit csinálnak ezek ott? Mi az ő állapotuk és mikor szabadulnak ki? 354. oldal, 3. §. első része.

(93) Mit tudunk a pokol szóról és mi annak az eredete és jelentése? 354. oldal, 3. §. utolsó része.

(94) Mondj példákat a Seol szó használatára és mutasd ki, hogy nem jelenthet szenvedést, gyötrelmet stb. 355. oldal.

(95) Mi a külömbség a kavura, gödör, sir, koporsó és seol a halál állapota között? A felelet bizonyitására mondj nehány példát. 356. oldal, 1. §.

(96) Mondj példákat a seol használatára, ahol gödröt jelent és mutass rá, hogy mi jeleztetik általa? 356. oldal, utolsó. §.

(97) 5 Mózes 32:22 versben olvasunk Isten haragjának a tüzéről, amely égni fog a legmélyebb pokolig. Magyarázd meg ezt a helyet. 357. oldal.

(98) Mi értendő a pokol (seol) gondjai alatt? 358. oldal, 1., 2. §.

(99) Magyarázd meg Jób kijelentését 7:9 versben: „Aki lemegy a sirba, többé onnan fel nem jön.“ 358. oldal, 20. §.

(100) Mi értendő az alatt, ami „mélyebb a pokolnál?“ (Jób 11:8) 359. oldal, 1., 2. §.

(101) Mit jelent e kifejezés: „Oh bár elrejtenél engem a seolban.“ 359. oldal, 3., 4. §.

(102) Mit jelent e kifejezés: „ha várok a sir (seol, feledés) az én házam.“ (Jób 17:13, 14) 360. oldal, 1., 2. §.

(103) Mit jelent ez (Jób 21:13) Jólétben töltik el napjaikat és egy pillanat alatt szállnak le a sirba seolba?“ 360. oldal, 5., 6. §.

(104) Olvassuk, hogy „az alvilág meztelen előtte.“ (Jób 26:6) Mi van itt jelezve? 361. oldal, 1., 2. §.

(105) Mit jelent e kifejezés: „mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőit téged?“ (Zsoltár 6:5) 361. oldal, 3., 4. §.

(106) Olvassuk, hogy „a gonoszok a pokolba jutnak és minő a pogányok, akik elfelejtik az Istent.“ Hol van ez az Irat és mit jelent? 361. oldal, 5., 6. §.

(107) Ha ezt olvassuk: Mert nem hagyod lelkemet a Seolban, hogy a te szented rothadást lásson.“ (Zsoltár 16:10) Mit értsünk ebből? 362. oldal, 1-4. §.

[42] (108) Olvassuk: „A seol kötelei vettek körül, a halál tőrei fognak meg engem.“ (Zsoltár 18:5) Hogyan értendő e kijelentés? 362. oldal, 5., 6. §.

(109) Olvassuk: „Uram, felhoztad a seolból az én lelkemet.“ (Zsoltár 30:3) Mi van itt jelezve? 362. oldal, utolsó és 363. o. 1. §.

(110) Olvassuk: „A gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a seolban.“ (Zsoltár 31:18) Magyarázd meg. 363. oldal, 2., 3. §.

(111) Mint a juhok a seolra vettetnek ... Csak Isten válthatja ki lelkemet a seol kezéből. (Zsoltár 49:14, 15) Mit jelent ez? 363. oldal, utolsó §.

(112) „Elevenen szálljanak a seolba.“ (Zsoltár 55:16) Hogyan értsük ezt a könyörgést? 364. oldal.

(113) „Kiszabaditottad lelkemet a mélységes pokolból.“ (Zsoltár 86:13) 365. oldal, 1. §. Magyarázd meg. 

(114) Magyarázd meg ezt az Iratot: „Mert betelt lelkem nyomorusággal és életem a seolig jutott.“ (Zsoltár 88:4) 365. oldal, 3., 4. §.

(115) „Kicsoda oly erős hogy éljen és ne lásson halált? S megszabaditsa magát a seolnak kezétől?“ (Zsoltár 89:49) Mit jelent ez? 365. oldal, utolsó §.

(116) Mit jelent e kijelentés: „A pokol szorongattatásai támadtak meg engem, nyomoruságba és inségbe jutottam.“ (Zsoltár 116:3) 366. oldal, 1., 2. §.

(117) Magyarázd meg ezt az Iratot: „Ha a mennybe hágok fel, ott vagy, ha a seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.“ (Zsoltár 139:8) 366. oldal, 3., 4. §.

(118) Magyarázd meg e kijelentést: „Az ő lábai a halálra mennek.“ (Példabeszédek 5:5) 367. oldal, 2. §.

(119) „Sirba vivő ut az ő háza.“ „A pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai.“ (Példabeszédek 7:27; 9:18) Magyarázd meg ezeket az Iratokat. 367. oldal, 3-6. §.

(120) „A sir és a pokol az Úr előtt vannak.“ (Példabeszédek 15:11) Mit jelent ez? 367. oldal, 7., 8. §.

(121) Az életnek uta felfelé van, az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, amely aláfelé van.“ (Példabeszédek 15:24) Mit jelent ez? 367. oldal, 9., 10. §.

(122) Mit jelent e kifejezés: „Te vesszővel vered meg őt és az ő lelkét a pokolból (seol) ragadod ki.“ (Példabeszédek 23:14) 368. oldal, 1. §.

(123) „Mint a sir (seol) és a pokol meg nem elégednek.“ (Példabeszédek 27:20) Mit jelent ez? 368. oldal, 2., 3. §.

(124) Mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a seolban, ahová menendő vagy.“ (Prédikátor 9:12) Mi e kijelentés értelme? 368. oldal, 7. §.

(125) „A sir (seol) kiszélesiti torkát.“ (És. 5:14) Mi ezen Irat jelentése? 369. oldal, 3. §.

(126) Mi értendő e kijelentés alatt: „Alant a sir (seol) megindul te miattad megérkezésedkor.“ (Ésaiás 14:9) 369. oldal, 5. §.

(127) „Frigyet kötöttünk a halállal, a sirral (seol) meg szövetséget csináltunk.“ (Ésaiás 28:15) Mit tanit ez? 369. oldal. utolsó §. és 370. oldal.

[43] (128) Mit jelent e kifejezés: Mert nem a sir (seol) dicsőit téged.“ (Ésaiás 38:18) 371. oldal, 2., 3. §.

(129) És megaláztad magad a sirig (seol).“ (Ésaiás 57:9) Mit jelent e kifejezés? 371. oldal, utolsó §.

(130) Sirba (seol) aláméne ... Leszállitám őt a sirba (seol) Ezek is alászállottak vele a sirba.“ (Ezékiel 31:15-17) Mit jelent ezen utalás a pokolra? 327. oldal, 1., 2. §.

(131) Szólni fognak vele a vitézek hatalmasai a sir (seol) közepéből.“ (Ezékiel 32:21) Magyarázd meg az Iratot e kifejezéssel kapcsolatban: „Nincs bölcsesség, sem tudomány a seolban.“

(132) Mit jelent kik hadiszerszámaikkal szálltak alá a sírba.“ (Ezékiel 32:27) 372. oldal. utolsó §.

(133) Mit jelent e kifejezés: „Megváltom őket a seol hatalmából... hol van a te romlásod óh seol?“ (Hoseás 13:14) 373. oldal.

(134) Kik azok, akik a seolba ássák be magukat?“ (Ámos 9:2) 3740. oldal, 1., 2. §.

(135) Ki imádkozott Istenhez halnak a gyomrából“ és meghallgattatott. (Jónas 2:2) 374. oldal, 4. §.

(136) Mit jelent e kifejezés: Kitátja száját, mint a seol.“ (Habakuk 2:5) 374. oldal, utolsó §.

(137) Az ujszövetségben, mely görög szó felel meg pontosan a héber seol, szónak az ó-szövetségben? 375. oldal. 1. §.

(138) Ha az ó-szövetségbeli Iratokból forditások készülnek az ujszövetségbe és a seol ezekben előfordul, hogyan van ez egyképpen forditva az ujszövetségben görögre? 375. oldal, 1. §.

(139) Mit jelent ezen Irat: „Te is Kapernaum, aki az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz megaláztatni?“ (Máté 1:23) 375. oldal, 2. §.

(140) Magyarázd meg ezt az Iratot: Felépitem az én anyaszentegyházamat és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalt.“ (Máté 16:18) 375. oldal, 4.. 5. §.

(141) Idézd Lukács 10:15 versét és magyarázd meg. 376. oldal, 1., 2. §.

(142) És a pokolban felemelé az ő szemeit kinokban lévén.“ (Luk